NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvKülföld
Az Európai Bizottság új bosszúfegyvere a szuverenitást támadó Versenyképességi Iránytű

Az Európai Bizottság új bosszúfegyvere a szuverenitást támadó Versenyképességi Iránytű

Kiszivárgott az új brüsszeli terv: a Habsburg-elnyomás rémét uszítanák a magyarokra – írta meg a Mandiner. A lap hozzáteszi: "Már a nemzeti iparpolitikák felett is átvennék az irányítást."

  • 2025. január 28., kedd 16:24
Vágólapra másolva!

Az Európai Bizottság hamarosan bemutatja új iparstratégiáját, a „Versenyképességi Iránytűt”, amelynek célja, hogy még több hatalmat vonjon el a nemzeti kormányoktól Brüsszel javára – figyelmeztet a The European Conservative szerzője.

Az Euractiv portál által megszerzett előzetes információk szerint a dokumentum ismét arra a következtetésre jut, hogy az Európai Unió problémáinak gyökere a tagállami politikák széttagoltságában és a központosított uniós irányítás hiányában rejlik.

A dokumentum szerint a tagállamok szuverenitása és az önálló érdekérvényesítés akadályozza Európa gazdasági megújulását. A tanulmány szerint, az egyik legfőbb probléma az, hogy az egyes tagállamok saját ipar- és támogatási politikákat alkalmaznak, figyelmen kívül hagyva, hogy ezek milyen hatással vannak a többi országra. Ennek orvoslására a Bizottság szorosabb ellenőrzést szeretne gyakorolni a tagállamok iparpolitikája felett, és olyan eszközöket vezetne be, amelyekkel kikényszerítheti a közös irányelvek betartását.

A fő javaslat a „Versenyképesség-koordinációs eszköz” létrehozása, amelynek keretében Brüsszel meghatározná a közös gazdasági és ipari prioritásokat, egyedi akcióterveket dolgozna ki a tagállamok számára, és ellenőrizné azok végrehajtását.

Ezt a modellt a 2008-as pénzügyi válságot követő válságkezelés ihlette, amikor Brüsszel nagyobb hatáskört kapott a tagállamok költségvetési döntései felett. Az új stratégia keretében az EU ösztönözné vagy kikényszerítené a megfelelést azzal, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) és az EU-s támogatások hozzáférését bizonyos feltételek teljesítéséhez kötné.

Ez a „cash-for-reforms” (pénzt a reformokért cserébe) modell lehetővé tenné, hogy Brüsszel jelentősen növelje befolyását a tagállamok felett, miközben a döntéseket formálisan nem kellene kötelező érvénnyel előírnia. Az ilyen feltételrendszer pedig nemcsak az ipar- és klímapolitikát befolyásolná, hanem megnehezítené a Zöld Megállapodásból való kilépést vagy annak felülvizsgálatát is.

Forrás: Mandiner

Fotó: AFP