Szijjártó Péter: Magyarország a védelmi költségvetésének majdnem a felét modernizációra, új eszközökre, fejlesztésre fordítja
A NATO új védelmi célkitűzése nemcsak biztonságpolitikai, hanem gazdaságfejlesztési szempontból is előnyös lehet Magyarország számára. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hágai nyilatkozata szerint a védelmi kiadások növelése új lendületet adhat a hazai iparnak, miközben a szövetség végre a kollektív védelem megerősítésére helyezi a hangsúlyt, nem Ukrajna támogatására.
A cikk az Origo oldalán is megtekinthető.
A NATO hágai csúcstalálkozójának első napján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy a szövetség most a tagállamok kollektív védelmének megerősítésére koncentrál. A tárcavezető szerint nagy lehetőség előtt áll hazánk, miután a NATO új célkitűzése szerint a következő tíz évben a GDP öt százalékára kell emelni a védelmi kiadásokat.
A külügyminiszter szerint az elmúlt években Magyarország komoly eredményeket ért el a védelmi ipar fejlesztésében.
A tavalyi évben 45 százalékos értékkel a negyedik helyen álltunk a szövetségben. És ez azt jelenti, hogy Magyarország a védelmi költségvetésének majdnem a felét modernizációra, új eszközökre, fejlesztésre fordítja annak érdekében, hogy garantálni tudja Magyarország, a magyar emberek, a magyar családok biztonságát a veszélyek, a válságok korában – hangsúlyozta. Hozzátette, a NATO-tagállamok számára előírt kétszázalékos arányt hazánk immár három éve teljesíti, a 20 százalékos fejlesztési arány tekintetében pedig az élmezőnybe tartozunk. Mindez új gazdasági lehetőségeket nyithat meg, mivel a védelmi ipar termékei iránt egyre nagyobb kereslet várható világszerte. A külügyminiszter üdvözölte, hogy a jelenlegi NATO-csúcson 2022 óta most először nem Ukrajna még erősebb támogatásán van a fókusz, hanem a szövetség saját védelmének megerősítésén. Rámutatott, hogy Ukrajna elnökét nem hívták meg a hivatalos tanácskozásra, csak az informális vacsorán vehet részt.
Én meg vagyok győződve arról, hogy azáltal, hogy Ukrajna NATO-tagsága lekerült a napirendről, a világ egy biztonságosabb hely lett. Ugyanis ha Ukrajna a NATO tagjává vált volna, akkor az egy közvetlen konfrontációhoz vezetett volna az észak-atlanti szövetség és Oroszország között, és egy ilyen közvetlen konfrontáció nyilvánvalóan a harmadik világháború kirobbanásával lett volna egyenlő – jelentette ki Szijjártó Péter. Úgy vélekedett, hogy a szövetségben „győzött az észszerűség, győzött a racionalitás”, és ezzel a NATO végre maga mögött hagyhat egy „mesterséges és rendkívül veszélyes megközelítést”.
Fotó: Shutterstock
