Nem tűri el a migráció nyomását Athén
A görög kormány új migrációs politikája radikális változásokat hozhat az uniós határvédelemben. A migráció visszaszorítása érdekében Athén nemcsak jogi szigorítást vezet be, de katonai eszközökkel is fellép az illegális határátlépők ellen, miközben átvilágítja a migrációval foglalkozó nemzetközi szervezeteket.
Új korszak kezdődött a görög migrációs politikában – hívja fel a figyelmet a Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzése –, miután a kormány egy korrupciós botrány nyomán távozó elődje helyére Thanosz Plevriszt nevezte ki migrációs miniszterré. Plevrisz júniusi hivatalba lépését követően átfogó szigorításokat jelentett be: a jövőben azok a személyek, akik szabálytalanul tartózkodnak Görögországban, és a hatóságok felszólítása ellenére sem hagyják el az országot, bűncselekményt követnek el. Az új törvénytervezet értelmében három évig terjedő szabadságvesztés és pénzbírság is kiszabható rájuk. Az érintetteket gyorsított bírósági eljárásban ítélik el, és ha bűnösnek találják őket, azonnal börtönbe kerülnek.
A szabályozás egyértelmű üzenetet küld azoknak is, akik eddig abban reménykedtek, hogy tartózkodásuk legalizálható.
,,A jövőben nem lesz lehetőség az országba szabálytalanul belépő személyek tartózkodásának legalizálására" – szögezi le az új irányvonal. A miniszter hangsúlyozta, hogy az elutasított menedékkérőknek távozniuk kell az országból, különben büntetőeljárás vár rájuk.
Migrációs feszültség a görög partokon
A szigorítások hátterében a migrációs nyomás gyors ütemű növekedése áll. A hivatalos adatok szerint 2023-ban 48 ezer, 2024-ben már 60 ezer migráns érkezett a tengeri útvonalon Görögországba.
Az idei év első hét hónapjában már 18 622-en lépték át itt az EU külső határait, ami 350 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A beáramlás elsősorban Kréta és Gavdos szigetét érinti, amelyek közel 1140 kilométerre fekszenek Líbiától.
A növekedés egyik fő oka az Olaszország és a Líbia keleti felét uraló kormány közötti megállapodás, amely következményeként az embercsempész-hálózatok egy része a görög partok felé irányította át a forgalmat.
E fejlemények hatására Athén úgy döntött, hogy két fregattot és egy további hadihajót küld a líbiai felségvizek közelébe, hogy elrettentsék a migránsokat az útnak indulástól. A műveletet a líbiai hatóságokkal és más európai erőkkel együttműködésben hajtják végre.
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: AFP
