

Tizenegyedszer gyűltek össze boráldásra a balatonlellei katolikus templomban a környékbeli borászok és szőlőtermelők. A János-napi borszentelés hagyománya Szent János apostolhoz kapcsolódik, aki a borászok védőszentje is. A magyar misekönyvekben először a 15. században említik a boráldást.
Ünnepi címke és nemzeti színű szalag is került a balatonlellei katolikus templom oltára elé sorakoztatott borospalackokra. A településen több mint egy évtizede élesztették fel ezt az évszázadokra visszanyúló hagyományt.
A legenda szerint János apostolt egy pogány főpap itatta meg mérgezett borral, hogy lássa, megmenti-e Isten a haláltól. Jánosnak nem lett baja, és a csoda láttán a főpap is hinni kezdett, és megkeresztelkedett.
„Miként Szent Jánosnak nem ártott meg a neki adott mérgezett ital, ugyanúgy mindazok, akik Szent János tiszteletére ezekből isznak, az ő érdemeiért maradjanak mentesek minden mérgező és ártó hatástól” – mondta Kovács Jenő, a balatonlellei római katolikus templom plébánosa.
A boráldás ceremóniája jó alkalom a borok összehasonlítására. A lellei borászok szerint kiváló évjárat lett az idei, az időjárás ebben az évben mindenben kedvezett a szőlőnek.
„A borok minősége kiváló, a fehérborok és a rozé borok illatosak, gyümölcsösek, gazdagok, a nagyobb fehér borok, mint a chardonnay vagy a sauvignon blanc, kimondottan teltek, testesek. A vörösborokról szintén fantasztikusan szép színanyaggal vannak megáldva, és nagyon jó beltartalmi értékekkel” – fogalmazott Pócz József borász.
A szentelt borhoz népszokások is kapcsolódnak. A János napján megáldott borból évszázadok óta öntenek az üres boroshordókba, hogy a következő évben is bő legyen a termés. Az újbort régen orvosságként is használták, embereket és állatokat gyógyítottak vele.