NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvKultúra
A Nemzeti Színház balesetet szenvedett művészei sokat tettek le eddig az asztalra

A Nemzeti Színház balesetet szenvedett művészei sokat tettek le eddig az asztalra

Mint arról már több cikkünkben is beszámoltunk, súlyos baleset történt a Nemzeti Színház Rómeó és Júlia című előadásán. Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó egy közös jelenetet megelőzően lezuhant egy erkélyről. Súlyos sérülésekkel szállították őket kórházba, ahol mindkettőjüket megműtötték. Állapotuk a körülményekhez képest kielégítő, de mivel végtagtöréseik keletkeztek, több hétbe is telhet, mire felépülnek és újra színpadra tudnak állni. Szakmai múltjuk alapján nem lesz könnyű őket helyettesíteni, hiszen számtalan színházi, filmes produkcióban álltak helyt eddig kiválóan.

  • 2023. november 13., hétfő 19:54
Vágólapra másolva!

Szász Júlia, a Nemzeti Színház színművésze 1994-ben született Budapesten. Szigetszentmiklóson érettségizett 2014-ben, majd 2015-ig színészképzés szakon tanult a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnáziumban. 2020-ban a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán prózai színész szakon szerzett diplomát Cserhalmi György tanítványaként.

A színésznő fiatal kora ellenére komoly szakmai tapasztalatokkal rendelkezik filmes területen is

A tv-nézők először A tanár című drámasorozatban láthatták, amely produkció 2018 és 2020 között volt műsoron, majd 2020-ban A Bátrak földje című kosztümös teleregényben alakította Rokoczay Annát. 2019-ben szerepelt a Seveled romantikus filmvígjátékban, 2022-ben A besúgó című televíziós sorozatban alakította Szabó Katát.

Másától Júliáig

Színházi szerepei közül a legkorábbi Mása volt Csehov Három nővérében 2016-ban, a Székesfehérvári Vörösmarty Színházban, majd játszott a Karamazov fivérekben a Spirit Színházban 2019-ben.

További jelentős szerepei már a Nemzeti Színházhoz köthetők. Korábban már játszotta Iluskát a János vitézben, Ányát a Meggyeskertben, Mirandát A viharban, Julit a Vadászatban, Böskét, Mariskát, Lenkét és Marist a Forró mezőkben, Francát a Rocco és fivéreiben.

A Nemzeti Színház jelenleg is műsoron lévő darabjai közül a Bánk Bánban Bendeleiben Izidorát, a türingiai leányt, a Don Juanban Donna Elvirát, A kaukázusi krétakörben Natellát, a kormányzó feleségét, A kertész kutyája című darabban Dorotea társalkodónőt, A mester és Margaritában Margaritát, a Rómeó és Júliában Júliát, a Leánder és lensziromban Csibecsőrt, a Körhintában Marit, a János vitézben Iluskát alakítja, és játszik a Woyzeckben is.

Az Üvegtigris színészéről kevesen tudják, hogy Machbeth-et is játszott

Horváth Lajos Ottó Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész Zircen született 1963-ban. Színészi pályája 1989-ben kezdődött a Nemzeti Színház Stúdiójában.

1989-ben Szolnokra szerződött, majd 1991-től szabadfoglalkozású volt 1998-ig, amikor a Győri Nemzeti Színház színésze lett 2001-ig. Egy évig ismét a szolnoki társulat tagja volt, majd újabb egy évet szabadfoglalkozásúként játszott. A Budapesti Kamaraszínházba 2005-ben szerződött, Debrecenben hét évet töltött 2006-tól. 2013-ban lett a Nemzeti Színház színésze.

Shakespeare: Ahogy tetszik; Wyspianski: Novemberi éj; Gorkij: Jegor Bulicsov; Somerset Maugham: Imádok férjhez menni (szolnoki Szigligeti Színház); Rostand: Cyrano de Bergerac; Dosztojevszkij - Kapás Dezső: Bűn és bűnhődés; Arthur Miller: Az ügynök halála; Bulgakov - Nagy András: A mester és Margarita; Goldoni: Mirandolina; Csehov: Három nővér (Győri Nemzeti Színház), Shakespeare: Macbeth; Thury Zoltán: Katonák; Csehov – Kiss Csaba: De mi lett a nővel? (Győri Nemzeti Színház, Padlásszínház), Fierstein: Kakukktojás; Gábor Andor: Ciklámen (Karinthy Színház, Budapest), Shakespeare: Hamlet, dán királyfi; Webster: Amalfi hercegnő (Miskolci Nemzeti Színház), Marivaux: A lovag, avagy úgy itt hagylak benneteket, mint Szent Pál az oláhokat; Lope deVega: Furfangosok (Regényesek Társulat, Szentendre, Dunaparti Művelődési Ház ), Jahnn: III. Richárd megkoronázása (Szegedi Szabadtéri Játékok, Szegedi Zsinagóga), Kiss Csaba: Shakespeare király drámák, avagy, ritkán hagyja el dögben rakott sejtjét a méh (Bárka Színház, Győri Padlásszínház), Cain - Kiss Csaba: A postás mindig kétszer csenget (Thália Színház Budapest, Thália Stúdió), Shakespeare: Vízkereszt (József Attila Színház, Budapest), O'Neill: Amerikai Elektra (Budapesti Kamaraszínház), Füst Milán - Galambos Péter - Faragó Zsuzsa: A feleségem története (Jászai Mari Színház, Tatabánya).

LeeWei Kaplan a Rex című előadásban, Capulet a Rómeó és Júliában, Petrus A kassai polgárokban, gróf Teleki Pál a Tizenhárom almafában, Barakiás a Caligula helytartójában, Dobó István az Egri csillagokban, Pilátus a Csíksomlyói passióban és Lázár a Vitéz lélekben, illetve szereplője az Agón című előadásnak is.

Video Blues és Viharsarok

Filmes, televíziós alakításaival is maradandót alkotott, Játszott a Video Blues (1992), az Anyád! A szúnyogok (2000), az Üvegtigris (2001), a Szép napok (2002), az Üvegtigris 2. (2006), a Liberté '56 (2007), az Üvegtigris 3. (2010), a Matula kalandpark (2011) és a Viharsarok (2013) című filmben.

A televíziós produkciók közül ott találhatjuk a nevét a Holnapra a világ (1990), a Kisváros (1994), a Szigetvári vértanúk (1996), a Mert szabad vagyok (2001), a Milleniumi mesék (2001), a Kivilágos kivirradtig (2005), a Méhek tánca (2007), a Hajónapló (2010) és a Marslakók (2011) című produkciók stáblistáján.

Horváth Lajos Ottó munkabírása legendás, nemrég egyszerre hat darabba ugrott be megbetegedett kollégája helyett.

Mindenhol megbecsülték

Kiemelkedő színészi teljesítményéért 2023-ban Magyarország kiváló művészévé, 2019-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozó Legjobb férfi főszereplőjévé, 2016-ban Magyarország érdemes művészévé választották. 2015-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozó Legjobb férfialakítása címet nyerte el, 2006-ban a Vox filmmagazin Az év színészévé választotta. 1999-ben kapta meg az egyik legrangosabb magyar színművészeti kitüntetést, a Jászai Mari-díjat.

Borítókép: A Nemzeti Színház Rómeó és Júlia című előadásának egy jelenete (Forrás: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház)

Forrás: Magyar Nemzet