Pesty László: A szabadság számomra a legfontosabb dolog
A nyolcvanas évek közepén pár száz forintból kezdett dokumentumfilmeket készíteni, a térség összes diktatúrájának összeomlását dokumentálta, a politika mellett súlyos társadalmi problémákkal foglalkozik. Szabadságról, rendszerváltásokról, sportról és drogokról. Beszélgetés Pesty László filmrendező és producerrel.
Pesty László motorjával érkezett az interjúra, 28 évvel ezelőtt kezdett motorozni legfőképp a szabadság érzése miatt szeretett bele a motorozásban.
Turda Adrienn azon kérdésére, hogy a miért fontos neki a szabadság, érezte-e valaha korlátozva magát? Azt válaszolta,
„Hát hogyne, ki ne érezte volna, hogy korlátozva van, mindenki érezte életében. A szabadság számomra a legfontosabb dolog, fiatal koromban úgy gondoltam, hogy az egyén szabadsága a legfontosabb, most már úgy gondolom, hogy a közösség szabadsága.”
A nyolcvanas évek közepén pár száz forintból kezdett dokumentumfilmeket készíteni, idővel meghívták a Balázs Béla videóstúdióba. Az első hazai videómagazin, a Fekete doboz munkatársa lett. A térség összes diktatúrájának összeomlását dokumentálta, a politika mellett a súlyos társadalmi problémák érdeklik, drogosokról szóló trilógiájának harmadik epizódját még forgatja.
A rendszerváltásnak nem csak a magyar országi részét forgatták végig. 1989-ben elindult az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal, a változás egy „vértelen” folyamattá konszolidálódott. Ő és a Fekete doboz fiatalabb gárdája a környező országokban forgattak, ahol, ahogy ő mondja még lőttek, de legalábbis ütöttek.
Ezen munkák okán a 90-es években haditudósító lett, bejárta Csecsenföldet, többször is járt Jugoszláviában, az évek alatt megszámlálhatatlan meghatározó eseményt dokumentált.
„Teljesen mindegy milyen, a diktatúrák ellen vagy" - Turda Adrienn
8-10 évesen már képben volt a létező szocializmussal, mely jobbára a szüleinek köszönhető, akik 56-ban részt vettek az eseményeken, amely a pályájukon meglátszott, mindketten geológusok voltak, akiket gátoltak munkájukban. Nagyapja a Horty korszakban volt magas beosztásban, nem szerette a németeket és zsidókat bujtatott.
Tapasztalatai alapján elmondta:
„Nem látok lényeges különbséget a nácizmus, a harmadik birodalom és a szovjetunió között. Manapság azt tapasztaljuk, hogy sokan különbséget tesznek, kommunistának lenni az egy dolog, múló rosszullét, a nácizmus az egy halálos bűn. Én úgy gondolom, hogy mind a kettő halálos bűn.”
Filmek, társadalom, hivatás
„A nem politikai filmeket jobban szeretem, mert a politikai film az egy határozott rétegének szól a társadalomnak, ami pedig nem politika az mindenki megszólíthat, amennyiben érdekli”
14 éve forgatja trilógiáját hajléktalan drogosokról, akik kemény droghasználók, olyan emberekről, akik akár embert is ölnek, hogy előteremtsék azt a pénz amiből a napi adagjukat meg tudják venni.
„Hajléktalanok, drogosok, munkanélküliek ennél nincs lejjebb.”
„A lényeg, ha csak a jelenséget vizsgáljuk akkor az, hogy milyen legalul élni, milyen a kiszolgáltatottság, valaminek a rabságában élni az életet.”
Azon kérdésre, hogy személy szerint miért fontos, hogy megmutassa az ő életüket elmondta,
„Az egyik legfontosabb, hogy a társadalom túlnyomó része, mondhatjuk, hogy a 90 százalék az semmilyen ismerettel nem rendelkezik a drogosokról, sem a drogokról, véleménye az van, de hogy valójában mit jelent a drog arról nem sokat tud.”
Tárgyilagosan közelíti meg a hajléktalan drogos témát, nem a barátjuk sem a pártfogójuk, de, nem ítéli el őket.
A műsor végén láthatunk egy találkozót filmje egyik szereplőjével, Borzzal akit 14 éve ismer. Borz elmeséli, hogy a börtön mentette meg valamint, hogy többször nézte meg a filmet, ahol a barátja megy börtönbe és ő támogatja, közben rájött, hogy nem szabad göröngyös utakon járni és végeredményben a film vezette rá a helyes útra.
„Ezek szerint mégis van értelme annak amit az ember csinál."-zárta Pesty László a műsort.
Hír TV
