A hazai gazdaságpolitika ismét válaszút elé került, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közzétette legfrissebb, Magyarországot érintő értékelését. A kéthetes országjáró delegáció jelentése átfogó fiskális kiigazítást sürget, amelynek egyik központi eleme a progresszív személyi jövedelemadózás felé mutató adóreform bevezetése. A nemzetközi szervezet javaslatai kiterjednek az állami kiadások racionalizálására is. Szorgalmazzák a rezsicsökkentés rendszerének átalakítását, a kedvezményes energiafogyasztás határának lejjebb szállítását, valamint a szociális támogatások szigorúbb célzását. Az ajánláscsomag szerint a fenntartható államháztartás érdekében a költségvetési hiányt 2027-re 5 százalék alá kell szorítani, ami a jelenlegi gazdasági környezetben komoly strukturális beavatkozásokat tesz szükségessé. A nyugdíjrendszer stabilitása érdekében a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését, valamint a korai kilépés lehetőségeinek drasztikus szűkítését várják el.
Adóreform és a gazdasági szuverenitás történelmi dilemmája
A jelenlegi makroökonómiai iránymutatás éles történelmi párhuzamokat idéz fel a hazai politikai diskurzusban. Az IMF beavatkozása a magyar költségvetési politikába nem példa nélküli:
- A 2008-as pénzügyi válság idején a Gyurcsány-kormány 8,7 milliárd eurós hitelkeretet vett igénybe.
- 2009-ben a Bajnai-kormány a nemzetközi hitelezők elvárásainak megfelelően hajtott végre költségvetési szigorításokat.
- Az Orbán-kormány 2010 után a gazdasági függetlenség stratégiáját választotta, 2013-ban idő előtt visszafizette az adósságot, és elutasította a külső gazdaságpolitikai iránymutatást.
A jelenlegi helyzet pikantériáját Kármán András pénzügyminiszter személye adja. Orbán Viktor korábbi miniszterelnök szerint útjaik azért váltak el a második Orbán-kormány idején, mert Kármán államtitkárként ellenezte az IMF hazaküldését és a családi adókedvezmények bevezetését. A KDNP országgyűlési képviselője, Máthé Zsuzsa szerint a Tisza-kormány gazdaságpolitikájában nem a nemzeti érdekek, hanem a piaci logika és a külföldi elvárások dominálnak. A Pénzügyminisztérium a javaslatokkal kapcsolatban eddig nem alakított ki nyilvános álláspontot,
így nyitott kérdés marad, hogyan reagál az új vezetés a valutaalap gazdaságpolitikai intézkedéseket sürgető elvárásaira, és megvalósul-e a nyugdíjszámítás szabályainak felülvizsgálata és a költségvetési hiány csökkentése.
