Plusz-mínusz: Romániának olyan égető szüksége van katonai hősökre, hogy kénytelen lopni őket
Az úzvölgyi gyalázatot és az öncélú román erőszakot elemezte Gerő András történész és Vésey Kovács László történész, publicista a Hír TV Plusz-mínusz című műsorában.
A június 6-án az Úzvölgyben történt eseményekre reflektálva Szarvas Szilveszter kérdezte a szakértőket, szerintük pogrom történt-e?
Vésey Kovács László véleménye szerint:
Pogrom talán kicsit túlzó, látunk ennél erőszakosabb cselekményeket is. A közelmúlthoz tartozik a marosvásárhelyi pogrom, ami nem jelenti, hogy nincs meg a román közhangulatban az ilyesmire való igény. Az országban máig uralkodik az a szemlélet, hogy ahol tudnak alátesznek a magyar kisebbségnek. A magyar közösséget ellenségként kezeli máig Románia. Komoly állami hátszele van ennek a radikális nacionalizmusnak.
Kell-e ezt a diplomáciai kapcsolatot ilyen szinten fenntartani, hogy ne vágjunk vissza? Hiszen magyar részről ez történik, miközben Bukarest a székelyeket hibáztatja. Vetette fel Szarvas Szilveszter.
Gerő András véleménye szerint nincs más opció, mint tárgyalni. Helyes, hogy a kormány tárgyalni akar és konszolidált keretek között megbeszélni az eseményeket, hiszen nincs más lehetőség, mint együtt élni.
Vésey hozzátette, hogy a román fél rendszeresen visszaél azzal, hogy nincs zsarolási potenciálunk, mivel nincs egyenlő helyzet, amivel kordában tudnánk ezt tartani az országokban élő kisebbség arányait tekintve.
Önök történészek, lehet-e ott egyáltalán román katona, kérdezte Szarvas Szilveszter.
Gerő András úgy reflektált, biztos, hogy ez a temető a 20-as években lett átalakítva, a monarchia hadseregében - bár itt döntően egy miskolci alakulat harcolt - mindig voltak más katonák is, elképzelhető, hogy voltak románok is köztük.
Vésey elmondta, nem az a kérdés, hogy mennyi katona van ott, hanem, hogy a román állam miért akar ezekből a vegyes katonatemetőkből román katonatemetőt csinálni. Hasonló temető található Úzvölgytől nem messze Sósmezőn. 4 parcellája van, magyar, román, osztrák és német. Itt tudják milyen nemzetiségű katonák vannak. Közepén pedig egy nagy tömegsír van, az itt eltemetett katonáknak nem tudják a nemzetiségüket. Ezen tömegsír fölé felhúztak egy román emlékművet, az első világháborús román csapatok parancsnokának bronz domborművével. A temető kerítése a román trikolor színeire van festve. Gyakorlatilag román emlékművé alakították, a magyar nevek pedig szép lassan eltűntek. Romániának olyan égető szüksége van katonai hősökre, hogy kénytelen lopni őket.
Nemzetközi viszonylatban felháborító ez a cinkos csend a nyugat részéről, Romániával szemben nem intézkednek, hallgatnak, hogy értékelik ezt. Tette fel a kérdést a műsorvezető.
Gerő András úgy látja, hogy az Unió szempontjából nem éri el a döntéshozók ingerküszöbét az eset, de azért Románia erős kritika tárgya. Korrupció és más ügyek miatt Románia napirenden van. Azonban ezek olyan típusú ügyek amikben nehéz tisztán látni. Az Unió részéről ez egy olyan civakodás két kelet-európai nép között, amivel kapcsolatban igyekeznek nem állást foglalni.
Vésey Kovács László úgy véli álságos dolog, hogy mindig ki akarják vonni magukat nacionalistának tűnő kérdések alól, azonban ez jogi kérdés is, hiszen Románia konkrétan megfogható jogszabályokat és egyezményeket sért meg. Azonban a nyugati elit tagjai homokba dugják a fejüket.
Hír TV
