Plusz-mínusz: Ha bármilyen uniós forrást felfüggesztenek, azt minden magyar meg fogja érezni
Árulás, lopás, történelmi bűn, vagy az ország érdekeiért való kiállás - melyik igaz Orbán Viktorra? Ki tart sakkban kit, ha az uniós költségvetés elfogadásával szemben Magyarország élne a vétójogával. A Plusz-mínuszban Csuhaj Ildikó, az ATV főmunkatársa, illetve Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Műsorvezető: Trombitás Kristóf.
Deák Dániel felhívta rá a figyelmet, jelenleg a nemzetközi sajtó azzal van tele, hogy Magyarország és Lengyelország miatt nincs következő hétéves költségvetése az uniónak, illetve, hogy a helyreállítási alap forrásait sem lehet lehívni, de - mutatott rá az elemző -
ez egyáltalán nem igaz, hiszen Magyarország és Lengyelország is júliusban a többi tagállami vezetővel megállapodott a kondíciókban és a forrásokról.
„Ezt a megállapodás és konszenzust az Európai Parlament főként balliberális politikusai rúgták fel, ők ragaszkodnak ahhoz, hogy politikai támadásként (jogállamisági mechanizmusnak hívják ezt) megleckéztessék Magyarországot és Lengyelországot. Éppen a brüsszeli intézményrendszer miatt vagyunk annak szemtanúi, hogy jó esetben is csak év végén lesz egy kompromisszumos álláspont" – tette hozzá.
A nyári ötnapos maratoni EU-csúcs kapcsán Csuhaj Ildikó megjegyezte, akkor nem kapcsolták össze a jogállamisági vizsgálatokat az uniós pénzek kifizetésével, viszont volt egy olyan kitétel, hogy egy úgynevezett kondicionalitási törvényt kell alkotni, amelynek tervezete már ott volt az Európai Bizottság fiókjában.
Ez nem egy légből kapott dolog. Az uniós német elnökség egy puha változatott vett elő, igyekezett Orbán Viktor kedvében járni,
Angela Merkelnek és Németországnak presztízskérdés, hogy megszülessen a megállapodás az Európai Tanácsban,
vagyis, hogy mindenki mondja ki az igen a jövőre induló hétéves uniós költségvetésre és a helyreállítási alapra
– mondta el Csuhaj Ildikó.
Ami Orbán Viktor esélyeit illeti, az ATV főmunkatársa megjegyezte, Michael Roth az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország uniós ügyekért felelős államminisztere is utalt arra, hogy jövő év januárjában minden tagállammal elkezdődik egy megbeszélés a jogállamiság definíciójáról és azt ígérik tárgyilagos lesz ez a tárgyalás.
Ez az ígéret és ez a magyar kormány célkitűzése is, sőt Orbán Viktor is elmondta, hazánk a jogállamiság híve, de azt, hogy ezt milyen mércével mérjük egy objektív szempontrendszer alapján kell megítélni (…) de teljesen felesleges mindenféle uniós források kifizetéséhez összekötni, de ha összekötik, akkor objektív mércét vezessenek be
– reagált az elhangzottra Deák Dániel.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a téma kapcsán fontos leszögezni,
ha bármilyen szankciót bevezetnek a magyar kormánnyal, vagy Magyarországgal szemben, azt minden magyar állampolgár meg fogja érezni,
ezért is lenne rendkívül fontos, hogy ne politikusok politikai motivációból döntsenek arról, hogy egy másik ország jogállam vagy sem, hanem objektív szempontok alapján például egy bíróság, jogászok.
Teljes adás:
HírTV
