Radar - Tíz éve történt a röszkei zavargás, ami máig meghatározza Európa sorsát + videó

A röszkei események és a migrációs válság gyökerei

Szeptember 16-án a Röszke-Horgos határátkelőnél lángra lobbant a feszültség, amikor több ezer migráns gyűlt össze a magyar–szerb határ lezárt kapujánál. A magyar kormány a migrációs nyomás miatt korábban fizikai határzárat épített, ami ellen az Európai Unió tagállamai is tiltakoztak.

A zavargások akkor törtek ki, amikor a Szíriából érkező Ahmed Hamed hangosbeszélőn keresztül uszította a tömeget a magyar rendőrök ellen. A határvédőkre köveket dobtak, és végül mintegy ezer embernek sikerült áttörnie a határt. A magyar rendőrség vízágyúval és könnygázzal válaszolt, majd a TEK segítségével visszaszorították a támadókat. Az események egyértelműen rávilágítottak a helyzet súlyosságára és a határvédelem kihívásaira.

A migráció hatása Európára

Tíz évvel a röszkei események után sem csitulnak a kedélyek. Az Európába érkezők száma nem csökkent, hozzávetőleg 4 millió ember érkezett a kontinensre 2015 óta. A migrációval kapcsolatban korábban hangoztatott optimista forgatókönyvek nem váltak be: a Migrációkutató Intézet elemzése szerint a migránsok munkanélküliségi rátája több mint kétszerese az uniós polgárokénak, ami a szociális ellátórendszerekre nehezedő terheket növeli. Sok migráns kihasználja a befogadó országok nagylelkűségét.

Az illegális migráció továbbra is komoly veszélyeket hordoz. Az embercsempészek és a szervezett bűnözői csoportok kihasználják a kiszolgáltatott embereket, akik gyakran életveszélyes körülmények között próbálnak Európába jutni. Az út során hajótörések és erőszakos cselekmények is előfordulnak, ami rávilágít a helyzet tarthatatlanságára. A röszkei zavargás így egy olyan, máig tartó folyamatnak lett a szimbóluma, amelynek kezelése továbbra is kihívást jelent Európa számára.

A migráció veszélyei, egy nemzet jövője forog kockán

Tíz évvel a röszkei események után nem csupán a szociális rendszerekre nehezedő terhek jelentik a kihívást. A nyugat-európai tapasztalatok egyértelműen megmutatják, hogy az ellenőrizetlen migráció a közbiztonságot is súlyosan veszélyezteti. A bevándorlás növekedésével számos nyugati nagyvárosban emelkedett a bűnözési ráta, az erőszak, beleértve a nők elleni támadásokat is, mindennapos problémává vált. Az idegen kultúrák és szokások ütközése a befogadó társadalmakkal feszültségeket szül, és megbontja a közösségek békéjét. A liberális „nyitott kapuk” politikája nemcsak gazdasági, hanem kulturális és társadalmi értelemben is visszafordíthatatlan károkat okoz. A nemzeti szuverenitás és a polgárok biztonságának megőrzése ma fontosabb, mint valaha, ezért a szigorú határvédelem és a nemzeti érdekek elsődlegessége nem csupán politikai, hanem erkölcsi kötelesség is.