Antarktisztól az űrig - Az élet eredetének nyomában
A Föld egyik legzordabb vidékéről indulhatnak el azok az apró élőlények, amelyek akár a világűrben is bizonyíthatnak. Chilei kutatók most hatalmas dologra vállalkoztak, ugyanis mikroszkopikus élőlényeket küldenek a Nemzetközi Űrállomásra, hogy kiderítsék: képes lehet-e az élet alkalmazkodni a bolygónkon túli körülményekhez.
Az Antarktisz végtelen, fagyott világa első pillantásra élettelennek tűnik. A jég alatt és a szélsőséges környezetben azonban olyan mikroorganizmusok rejtőznek, amelyek a Föld legellenállóbb élőlényei közé tartoznak. A chilei tudósok ezekből az extrém környezetekből, az Antarktiszról és a sivatagból gyűjtöttek mintákat. Olyan baktériumokat találtak, amelyek képesek túlélni az oxigénhiányt, a szélsőséges hőmérsékletet és a sugárzást is.
Most pedig minden eddiginél merészebb kísérletre készülnek: ezeket az élőlényeket a világűrbe küldik, hogy ott a Nemzetközi Űrállomáson kívül vizsgálják viselkedésüket. A POLARIS nevű küldetés során 6 különleges mikroorganizmust helyeznek el speciális konténerekben, közvetlenül az űr vákuumának kitéve. A minták hónapokon keresztül extrém körülmények között maradnak: nulla gravitáció, intenzív sugárzás és akár mínusz 45, illetve plusz 60 Celsius-fok közötti hőingadozás mellett. A cél nem csupán az ellenállóképesség vizsgálata: a tudósok azt is elemzik majd, hogyan változik meg ezeknek az élőlényeknek a genetikai állománya és fehérjeszerkezete az űr hatására. Egyes vizsgált organizmusok különösen ősi eredetűek: olyan körülmények között is képesek élni, amelyek a Föld korai, forró korszakát idézik. Ez pedig kulcsot adhat annak megértéséhez, hogyan jelenhetett meg az élet a bolygónkon, és vajon máshol is kialakulhatott-e.
A minták májusban indulnak útnak egy Falcon 9 fedélzetén, a floridai Kennedy Űrközpont területéről. A kutatók szerint az eredmények nemcsak az űrkutatásban hozhatnak áttörést: a jövőben ezek az ellenálló mikroorganizmusok akár a Holdon vagy a Marson működő rendszerek alapját is jelenthetik, például oxigéntermelésben vagy új anyagok előállításában. A kérdés így már nem az, hogy létezhet-e élet a szélsőségek között, hanem az, hogy meddig terjedhet az alkalmazkodás határa egészen a világűrig.
