„Hét éve vagyok két munkahelyen, a hetedik évet kezdtem meg. Muszáj volt vállalnom másodállást” – eladó-pénztárosként és autóüveg-összeszerelőként is dolgozik a Hír TV-nek nyilatkozó nő azért, hogy valahogy meg tudjon élni a családjával. A férje három műszakban dolgozik, de a havi fizetésükből így se jönnek ki. „Magából a fizetésből nem lehet megélni, tehát amit keresünk, akár két vagy három műszakban, abból nem lehet megélni egy hónapban” – mondta.
És vannak, akik még ennyit sem keresnek – ilyenek a minimálbérből élők is. Igaz, a kormány januártól 15 százalékkal emelte annak összegét, amivel az elmúlt tíz évben Magyarországon nőttek a hetedik legnagyobb mértékben a minimálbérek az uniós tagállamok között. A kormány szerint az idei béremelés annak a jele, hogy az ország erősödik.
„A legfontosabb a szándék, hogy a kormányzatban megvan az a gondolat, hogy a minimálbért növelje. A gazdasági mutatók folyamatosan javulnak, tehát a vásárlóérték is erősödik, nem tudom pontosan, hogy áll, de biztos, hogy évről évre javul” – mondta Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott.
Uniós összehasonlításban így is jelentős a lemaradásunk. Az EU 22 országában rögzítik a minimálbért, ezek közül Magyarország a 17. helyen áll. A velünk egyszerre csatlakozó uniós államok közül ötben is magasabb a minimálbér, ahogy a tíz évvel később a közösség tagjává váló Horvátországban is többet fizetnek. Az MSZP tovább emelné a minimálbért.
„Folyamatosan adunk be törvénymódosító javaslatot, hogy nettó 100 ezer forintot mindenkinek haza kellene vinnie, aki ma munkában áll, akár közmunkásokról beszélünk, akár átlag dolgozókról” – mondta Bangóné Borbély Ildikó, a párt országgyűlési képviselője.
Az uniós tanulmány azt is kimondja: azokban az országokban emelték leginkább a minimálbért, ahol aránylag sok dolgozó kap ennyi fizetést.
