„Nem bírta a romák sikereit a köztévé, ezért rúghatta ki Szenthelyi Miklóst”
Nem nézi jó szemmel a roma származású muzsikusok sikereit a köztévé tehetségkutatója, így inkább megváltak a zsűri egyik elismert tagjától – írta az egyik roma hírportál. Szenthelyi Miklós kizárólag a tehetséget vette figyelembe a jelentkezőknél, így fiatalításra hivatkozva távoznia kellett a műsorból. A kormány egyébként támogatná az éttermi cigányzenét – igaz, az érintettek szerint közel sem úgy, ahogyan arra szükség volna.
Az elmúlt évszázad legkiemelkedőbb cigány muzsikusainak állít emléket a 2013-ban átadott park. Többek között Boros Lajos prímáskirálynak. Az emléktáblájának felirata is szimbolikus: „cigányként volt magyar, magyarként volt cigány.”
A nagy elődökhöz mérhető tehetséggel zenél a köztelevízió Virtuózok című műsorának egyik felfedezettje, Váradi Gyula. Ő is fellépett az Új köztemető látogatóközpontjának átadásán, ahol beszédet mondott Orbán Viktor is. A miniszterelnök zeneszeretetéről több videó is található az interneten, legutóbb kínai utazásán kísérte cigány zenekar a kormányfő nótázását.
A tehetségkutató műsor nem volt mentes a botrányoktól. Idén tavasszal, a harmadik széria előtt került ki az egyik alapító, Szenthelyi Miklós Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész. Az MTVA indoklása szerint a fiatalítás jegyében váltak meg a 66 éves művésztől, igaz a nála három évvel fiatalabb Batta András a zsűri tagja maradhatott. A Romnet írt arról: valójában etnikai kérdés állhatott a háttérben: Szenthelyi Miklós túl sok roma származású zenésznek adott lehetőséget a műsorban.
A 2014 óta hungarikumnak számító 100 Tagú Cigányzenekar vezetője szerint a tehetségek mindig felszínre törnek.
„Azért, mert valaki cigány származású, tehetséges és a professzor úrnak van véleménye, nem számít nála, soha nem számított nála az, hogy milyen származású, csak a tehetség. Ha már a közvéleményben, vagy egy köztévében, vagy bárhol felmerülhet egy versenyen az, hogy valakinek milyen a származása, vagy honnan jött és nem a tehetséget nézik, akkor onnantól kezdve nincs miről beszélni” – mondta Beke Farkas Nándor.
A tehetségkutató verseny eddigi utolsó, harmadik szériájában egyetlen roma származású zenész sem került a legjobbak közé. A kormány azonban nem engedte el a roma muzsikusok kezét. A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza közös pályázatán olyan éttermek pályázhattak, melyek vállalták, hogy három hónapon keresztül, heti hat napon foglalkoztatnak legalább 4 fős cigány zenekarokat. A pályázat értelmében egy zenész napi 10, a prímás napi 20 ezer forintos gázsit kaphat, amit az állam fizet – az étterem helyett.
„Budapesten nem 12 éttermet lehetne megtölteni cigány zenekarokkal, hanem akár – csak mondok egy számot – akár 100 éttermet is”
A Rádió C egykori zenei szerkesztője szerint nemcsak a pályázat nagyságával volt probléma, sokkal inkább az, hogy nem a megfelelő embereknek dobtak mentőövet.
„Többségében – tehát a 12 étteremből – majdnemhogy 8 étterem alkalmaz cigányzenét, tehát már alapjáraton játszanak benne muzsikusok. Ebben az én véleményem szerint ismételten azok az emberek, akik nem játszottak, nincs helyük és nem játszanak sehol, megint vesztesei voltak ennek a programnak” – hangsúlyozta a cimbalomművész, zenei szerkesztő Lakatos Nándor.
A Hír TV által megkérdezett zenepedagógusok, illetve tehetséggondozók szerint a kezdő roma zenészeknek szinte az egyetlenegy lehetősége az éttermi muzsikálás.
Egyes becslések szerint ma csak a fővárosban több százra tehető az állástalan cigány muzsikus száma.
