A szegedi bombázás áldozataira emlékeztek

A hetven évvel ezelőtti bombázás áldozataira és sérültjeire emlékeztek meg Szegeden, a Nagyállomáson. 1944. június 2-án kezdték meg a szövetségesek a szegedi vasútállomás bombázását. A várost ért légitámadásban a jelentős anyagi kár mellett közel 150-en meghaltak és száz felett volt a sérültek száma is. A hónapokon át tartó bombázásban a híres szegedi vasúti híd is megsemmisült.

  • 2014. június 02., hétfő 15:11
Vágólapra másolva!

70 éve is megszólalt a légvédelmi sziréna Szegeden. A normandiai partraszállás után a szövetségesek igyekeztek elvágni a német utánpótlásvonalakat, a Tisza-parti város bombázása is ezt a célt szolgálta.

– Amikor június 6-án partra szálltak a szövetségesek, minden egyes perc, minden egyes elvesztegetett másodperc a németek számára létfontosságú volt, ehhez viszont az amerikai légierő hatékonyan hozzájárult azzal, hogy bizonyos időre, még hogyha elég rövid időre is, blokkolta a magyar vasúti gócpontokat – mondta Oláh András Pál történész.

Az amerikai légierő 34 nehézbombázót küldött Szeged fölé. Ez volt a város újkori történelmének legtöbb áldozatot követelő tragédiája.

– Több mint 146 halálos áldozat volt, több mint 120 sebesült, mintegy 660 ház rongálódott meg, 29 középület, és hogyha anyagi kárban tekintünk arra, ami érte ezt a várost, az az akkori költségvetési bevétel tízszerese volt – mondta el Hüvös László fideszes önkormányzati képviselő.

Kószó Jenő 10 éves volt 1944-ben. A szomszédban játszott, amikor a repülők megérkeztek. „Megszólaltak a szirénák, légi veszély volt, és a barátom szülei azt mondták, hogy azonnal bújjunk be a telkükön épült bunkerba. Amikor bejöttek a szövetséges gépek, akkor szinte remegett a levegő. Hát, mi, gyerekek, ki-kidugtuk a fejünket a bunkerból.”

Szeged hat stratégiai légibombázást szenvedett el a második világháborúban, akkor semmisült meg a vasúti híd is.