
26 adóintézkedés: Adócsökkentést ígértek miért emelnek?
Huszonhat adóintézkedést kifogásol Palóc André, aki szerint a vállalkozások és a családok fizethetik meg a kormány terveit. A 2027-es költségvetés új adókat és jelentős kulcsemeléseket is tartalmaz.
Adócsökkentést ígért a Tisza-kormány, a 2027-es költségvetéshez kapcsolódó törvényjavaslatok azonban több jelentős adóemelést is tartalmaznak. Palóc André, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint 26 adóintézkedés növelheti a gazdaság szereplőinek terheit, és az elvonások végső soron a béremeléseket, a beruházásokat és a családok megélhetését is veszélyeztethetik. A politikus több mint ezermilliárd forintos többletteherrel számol, amelynek tényleges gazdasági hatása azonban az egyes intézkedések összetételétől és a vállalkozások alkalmazkodásától is függ. A társasági adó a legnagyobb vállalatoknál 9-ről 15 százalékra emelkedne, az innovációs járulék 0,3-ról 0,5 százalékra nőne, a kiskereskedelmi adó egyik sávjának kulcsa pedig megháromszorozódna, 0,15-ról 0,45 százalékra. Utóbbi változás az 1 és 50 milliárd forint közötti forgalmi sávot érinti, amelyben magyar tulajdonú vállalkozások is működnek.
Palóc André szerint ez versenyhátrányba hozhatja az érintett cégeket, és korlátozhatja a béremelési lehetőségeiket.
A kisvállalkozóknál is jelentős változás jöhet: a jelenlegi kata havi 50 ezer forintos tétele a régi rendszerben maradóknak 2027-ben 75 ezer, 2028-ban pedig 100 ezer forintra emelkedne. Az új rendszerben ismét lehetne vállalkozásoknak számlázni, ám az ilyen bevételeket 15 százalékos kiegészítő adó terhelné. A csomagban vagyonadó, külföldi illetőségváltáshoz kapcsolódó adó, ismét fizetendő reklámadó és szigorodó cégautóadó-szabályok is szerepelnek. A HírTV beszámolója Palóc André sajtótájékoztatójáról.
2027-es költségvetés: az ígéretek és a tényleges terhek mérlege
A kormány a változásokat a hiány csökkentésével és az igazságosabb közteherviseléssel indokolja. Kármán András pénzügyminiszter szerint a hiánycsökkentés egyharmadát adóemelések, kétharmadát kiadásmérséklés biztosítaná. Emellett a minimálbéren dolgozók személyi jövedelemadó-terhének csökkentését, a családi pótlék megduplázását és a kata választhatóságának bővítését is tervezik. A 26 adóintézkedés tehát nem 26 teljesen új adónemet jelent: a felsorolásban új adók, kulcsemelések, megszűnő kedvezmények és módosuló szabályok is találhatók.
Ez azonban nem teszi jelentéktelenné a vállalkozásokra nehezedő többletterheket. Különösen akkor nem, ha azok a beruházások, a foglalkoztatás vagy az árak alakulására is hatással lesznek.
A családoknál ugyancsak különbséget kell tenni a közvetlen adóváltozások és az elmaradó korábbi ígéretek között. Palóc André egy többgenerációs család példáján évi 1,6 millió forintos hátrányt említett, de ez nem tekinthető valamennyi magyar családra érvényes átlagos veszteségnek. Az egyes háztartások tényleges mérlege a keresetüktől, a vállalkozási jövedelmüktől, a támogatási jogosultságuktól és a fogyasztásuktól is függ. További kérdés, hogy a költségvetésben tervezett adóbevételek mennyire teljesíthetők: az Állami Számvevőszék például a szén-dioxid-adó 25,2 milliárd forintos előirányzatánál is kockázatot jelzett.
A politikai vita legfontosabb kérdése ezért nem pusztán az, hány adószabály változik, hanem hogy a Tisza-kormány által ígért magasabb jövedelmekből mennyi marad a családoknál, ha a vállalkozások növekvő terheit is figyelembe vesszük.
Forrás: a BDO szakmai elemzése a 2027-es adóváltozásokról.














