
Kásler-per: ez az ítélet született
A Kúria ítélete szerint érvénytelenek az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses rendelkezések a Kásler-perben. A legfőbb bírói fórum felülvizsgálati döntése szerint a Kásler házaspár és az OTP közötti devizahitel-szerződésben a törlesztőrészlet kiszámításkor a jegybanki középárfolyamot kell alkalmazni. A döntés értelmében a vitatott szerződés többi pontja érvényben marad. A felperes, Kásler Árpád a tárgyalást követően azt mondta: fontos csatát nyertek, de folytatják.
A Kásler házaspár még 2008-ban vett fel 14 millió forint jelzálogalapú devizahitelt, ami a svájci frank árfolyamának változása miatt mára körülbelül 30 millióra nőtt. Azért fordultak bírósághoz, mert a bank vételi árfolyamon folyósította a kölcsönt, míg törleszteniük minden hónapban az aktuális eladási árfolyamon kell. Az öt éve húzódó ügyben a Kúria még az Európai Bíróság véleményét is kikérte, amely április végén mondta ki, hogy a magyar igazságszolgáltatás is dönthet az árfolyamrésről.
„Mindössze a nép érdektelensége mentette meg Csányi Sándort attól, hogy bilincsben, törvényszék elé legyen citálva…” – így üzent az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának az ítélethirdetés előtt Kásler Árpád, aki az elmúlt években több tüntetést, és még pártot is szervezett a bajba jutott devizahitelesek érdekében. A legnagyobb magyarországi pénzintézet jogi képviselője szerint azonban önmagában az árfolyamrés nem teszi tisztességtelenné a szerződést. „A mértéke fölvetheti azt, hogy ez a jó erkölcsöt sért-e vagy sem, de ebben az esetben álláspontunk szerint ez sem merülhet fel” – fogalmazott Gadó Gábor, az alperes jogi képviselője. Kásler Árpád szerint viszont azért tisztességtelen az árfolyamrés, mert a kölcsön összegét soha nem kapta meg svájci frankban. Azaz a bank nem számíthatta volna eladási árfolyamon a törlesztőrészleteket.
A Kúria ítélete szerint Káslerék devizahitel-szerződésében érvénytelenek az árfolyamrésre vonatkozó rendelkezések. Az ítélet alapján a banknak az eladási árfolyam helyett a jegybanki középárfolyamon kell meghatároznia a törlesztőrészleteket. A különbözetet pedig vissza kell fizetniük a Kásler házaspárnak. „Jobban örültem volna, hogyha a Kúria megállapította volna az illetékességének hiányát és az ügyészségnek továbbította volna az ügyet. Kihoztuk a maximumot, és megállapította a Kúria, hogy tisztességtelen volt a pénzintézet azon eljárása, hogy különböző árfolyamot, kereskedelmi árrést alkalmazott” – hangsúlyozta a felperes.
Az ítélet a Kásler-ügyre vonatkozik
A Kúria ítélete kizárólag a Kásler-ügyre vonatkozik. A Kúria polgári kollégiumának vezetője két hét türelmet kér a devizahitelesektől. A korábbi jogegységi határozatukat június 16-án egészíthetik ki, így az árfolyamrés mellett akkor dönthetnek az egyoldalú kamatemelés kérdéséről is. „Ha ebben a kérdésben jogegységi határozat fog születni, akkor a bankok át fogják számolni ezeket a szerződéseket, és akkor fölösleges lesz a pereskedés, és valószínűleg több per ennek kapcsán meg is fog szűnni” – szögezte le Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője.
Elemzők szerint a Kásler-per ítélete iránymutató lehet az újabb jogegységi határozat szempontjából is.
Az OTP Bank elfogadja a Kúria mai döntését. A pénzintézet közleményében ugyanakkor azt írta: olyan kérdés jogi megítélése tisztázódott, amelynek nincs érdemi hatása sem a konkrét ügyben fennálló hiteltartozásra, sem általában a devizaalapú hitelszerződésekre. A Magyar Bankszövetség a jogegységi döntés megszületése előtt nem akar nyilatkozni.
A devizahiteleseket visszamenőleg is kárpótolnák
A Kúria ítélete után ismét megerősítette a Fidesz, hogy még a tavaszi ülésszakban az Országgyűlés elé terjesztenek egy törvényjavaslatot a devizahitelesek megsegítésére. Rogán Antal, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerint olyan szabályozásra van szükség, amely a devizahiteleseket visszamenőleg is kárpótolja.
– Az árfolyamrésre vonatkozó szabályozás egyértelműen tisztességtelen volt. Ennek megfelelően – a véleményem szerint – ez a pénz minden devizaadósnak visszajár, mert ez visszaélés volt a bankok részéről. Tanulmányozni fogjuk a bíróság ítéletét, főleg hogyha azt írásba is foglalták. Azt gondolom, hogy ha ez a döntés megszületett, akkor a parlamentnek is ezzel a kérdéssel mihamarabb foglalkoznia kell. Tehát hogyha ezt írásban is megkapjuk a Kúriától, akkor én támogatom azt, hogy a parlament ezzel a kérdéssel még a nyári szünet beállta előtt érdemben foglalkozzon – mondta Rogán Antal.













