Megszavazták a devizahiteleseket segítő törvényt

184 igen szavazattal elfogadta a devizahiteles mentőcsomag első törvényjavaslatát a parlament. Egyedül a liberálisok elnöke, Fodor Gábor szavazott nemmel, és csak a Gyurcsány-párt képviselői tartózkodtak. A Kúria legutóbbi döntéséhez igazított törvény semmisnek nyilvánítja az árfolyamrést, a bankoknak pedig előírja, hogy 90 napon belül visszamenőleg újra kell számolniuk a törlesztéseket a jegybank hivatalos középárfolyamán. A jogszabály emellett megtiltja a pénzintézetek egyoldalú kamatemelését, illetve felfüggeszti a folyamatban lévő pereket is.

  • 2014. július 04., péntek 20:37
Vágólapra másolva!

A Kúria június közepén nyilvánította tisztességtelennek az árfolyamrést. A kormány ezután a legfőbb bírói fórum jogegységi határozatához igazítva alakította ki az első devizahiteles mentőcsomagot.

A törvény semmisnek mondja ki az árfolyamrést. Helyette az MNB hivatalos középárfolyamát kell használni.
A mentőcsomag betiltja az egyoldalú kamatemelést és lakásárverezéseket is, a folyamatban levő pereket pedig felfüggeszti.

A jogszabály a 2004. május elseje után felvett kölcsönökre érvényes. A végtörlesztők és az eszközkezelő által megsegített adósok azonban nem számíthatnak visszatérítésre.

Az állam a bíróságokon fogja megvédeni a deviza- és forinthiteleseket a bankok egyoldalú kamatmódosításaitól, mondta a javaslatról szóló parlamenti vitában a törvénymódosítást beterjesztő igazságügyi tárca államtitkára. A pénzintézeteknek az állammal szemben kell pert indítania, ha vitatják a törvényhozás által tisztességtelennek tartott szerződési kikötéseket – fogalmazott Répássy Róbert.

„Az MSZP támogatja az előrelépést, bármilyen pici is” – fogalmazott Burány Sándor MSZP-s képviselő. A szocialisták szerint azonban a valódi nehézséget nem az árfolyamrés és az egyoldalú kamatmódosítás, hanem a forint árfolyamának gyengülése okozta.

„A kormány térjen vissza a 2010 előtti kormányok gyakorlatához, olyan gazdaságpolitikát folytasson, amellyel nem gyengítik a forintot, hanem erősítik” – tette hozzá Burány Sándor.

Schiffer: Végig kellene vinni a folyamatot

„Képviselőtársam rossz nyomon jár, amikor a forintárfolyamot okolja ezért a krízisért, pont fordítva, akik előidézték a forintárfolyam mesterséges túlértékelését vagy a forintkamatok növelését, hozzájuk kéne fordulni” – reagált Schiffer András.

Az LMP az elmaradt kamatcsökkentéseket is visszafizettetné a bankokkal. „Végig kellene vinni a folyamatot. Nemcsak a tisztességtelen kamatemelés, hanem a tisztességtelenül elmulasztott kamatcsökkentés összege is visszajár” – mondta az LMP frakcióvezetője.

A Jobbik nem kozmetikázna

A Jobbik radikálisabb megoldást választana. „Egyetlen indokolatlanul elvett forintot se tarthassanak meg azok, akiknek a lopott holmit most vissza kellene adni, és nem feltétlenül kozmetikázással, ahogy előttünk van, hanem teljesen egyértelmű lépésekkel, a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításával” – fogalmazott Z. Kárpát Dániel frakcióvezető-helyettes.

Csak Fodor Gábor szavazott nemmel

A törvényjavaslatot végül 184 igen szavazattal fogadták el, egyedül a liberális párt elnöke, a függetlenként politizáló Fodor Gábor szavazott nemmel, míg a Demokratikus Koalíció két politikusa, Vadai Ágnes és Varju László tartózkodott. A Fidesz frakcióvezetője – még a napirend előtti felszólalásában – arra is figyelmeztetett, hogy mostantól kezdve a bankok semmiképp sem emelhetik a kamatokat.

„Megtiltjuk a kamatemelést a következő hónapokban a bankok számára, hiszen a korábbiak is tisztességtelenek voltak, azokat is vissza kell majd fizetni, a megfelelő bírósági eljárások után nyilvánvaló, hogy nem fogjuk engedni, hogy a következő hónapokban még egy újabb bőrt próbáljanak meg lenyúzni az emberekről” – mondta el Rogán Antal.

A elszámolást és a devizahitelek kivezetését rendező második törvénycsomagot szeptemberben tárgyalhatja a parlament. A részletek egyelőre nem ismertek, de Rogán Antal szerint a bankoknak az aktuális piaci árfolyamnál kedvezőbb szinten kell majd forintosítaniuk a devizahiteleket.

Vonulásos és autós demonstrációt tartottak

A parlamenti vitával egy időben vonulásos és autós demonstrációt tartottak az Otthonvédelmi Tanács szervezésében a devizahiteles civil szervezetek. A Kossuth téren összegyűlt tiltakozók arra akarták felhívni a kormány figyelmét, hogy a devizahitelek nemcsak tisztességtelenek, hanem valójában törvénytelenek, a hitelek mögött ugyanis egyáltalán nem volt deviza. A tüntetők kifogásolták azt is, hogy a kormányzati mentőcsomagból kimaradtak a végtörlesztők.

Újabb ügy

Közben újabb devizahiteles ügyben fordult az Európai Bírósághoz az egyik magyar törvényszék. A Ráckevei Járásbíróság arra vár választ, hogy a devizahitel nyújtása tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e és hogy emiatt vonatkozik-e rá a befektetővédelemről szóló uniós irányelv. Ez ugyanis kimondja, hogy a befektetési vállalkozóknak fel kell mérniük a hitelfelvevők igényét és tájékoztatniuk kell őket arról, ha a termék nem megfelelő számukra. A ráckevei bíróság arra is választ vár, hogy ha elmaradt az ügyfél megfelelő tájékoztatása, akkor kimondható-e a szerződés semmissége.

Orbán: Történelmi nap

A miniszterelnök történelmi napnak nevezte a mait, szerinte a devizahiteleseket segítő törvény elfogadásával új időszak következik és eljöhet a fair bankok korszaka. A kormányfő Pilisborosjenőn – egy gyógyszeripari cég üzemavatóján reagált a parlament mai döntésére. Azt mondta: az új korszakban az emberek végre úgy fogják érezni, hogy nem mindig az erősebbnek van igaza, a törvény az igazság és a gyengébb oldalán áll.

Perelni fog az OTP

Perelni fog az OTP a ma elfogadott devizahiteles csomag miatt. A bank a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölte, hogy a törvény a vártnál többe kerül a pénzintézetnek, pereket pedig azért indítanának, hogy bizonyítsák: tisztességes az egyoldalú szerződésmódosítás. Az OTP Csoportnak az árfolyamrés miatt körülbelül 27 milliárd forintot kell visszatérítenie, vagyis ennyit szedtek be ilyen címen a hitelesektől. A bank úgy számol: ezenfelül még 120 milliárd forintot érinthetnek az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos perek.

Módosították a reklámadót

A parlament a reklámadó törvénymódosítását is elfogadta, 151 igen, 35 nem mellett. L. Simon László indítványa szerint csak akkor csökkenthető az idei reklámadóalap, ha az adóalany 2013-ban veszteséges volt. Változás az is, hogy az eredetileg tervezett 25 ezer forint helyett 2,5 millió forint feletti havi reklámköltés esetén kell csak adót fizetnie a hirdetés megrendelőjének akkor, ha a reklám közzétevője nem nyilatkozik az adókötelezettségéről. A módosítással mentesült az új közteher megfizetése alól a kis- és középvállalkozások többsége.