Soha nem volt ekkora tömeg a busójáráson, mint idén. A szervezők szerint a látogatók száma elérhette a százezret.
-Sokszor jártunk erre, és idén megint voltak barátaink, akik lejöttek volna, akkor lejöttünk megint megnézni ezt a felvonulást.-A fejen ez micsoda?-Ja, egy kamera. Hogyha olyan helyzet van, akkor tudjak fényképezni egyből és szabad a kezem.
A sokác népszokás eredete a XVII. századra nyúlik vissza. A legenda szerint a maskarákba öltözve űzték ki a törököket a városból. A valóság azonban az, hogy amikor a sokácokat a Balkánról betelepítették Mohácsra, a városban már nem voltak törökök. 2009 óta az Unesco a busójárást a Szellemi Kulturális Örökség részévé nyilvánította.
„Egyre ismertebb. Előtte is ismert és látogatott volt, de hát ez a kitüntető cím, rang, ez világszerte és most már egyre ismertebbé teszi a busójárást. Látszik a látogatottságon, tehát hogy évről évre egyre többen jönnek el hozzánk"– mondta Szekó József, a város polgármestere.
„Fantasztikus, ami itt van. Azzal szembesülni, hogy évszázados hagyományból hogyan lesz élő kultúra"– mondta Nagy István. Az agrárminisztert avatták tiszteletbeli busóvá. A tárcavezető szerint ez a néphagyomány már a helyi közösség mindennapjaivá vált. „Amikor azt látja az ember, hogy 1700 busó 60 csoportban itt van a városban, része a város napjainak ez az egész kultúra, valami hihetetlen dolog. Ha mindenki ilyen reménységgel várja a tavaszt, a megújulást, akkor azt hiszem, hogy Magyarországnak fantasztikus jövője lesz"– mondta. A busójárás kedden ér véget, akkor a maskarások újra felvonulnak, és végleg elégetik a telet jelképező koporsót-
