Trócsányi: az ország határa a szuverenitásának határát jelöli
Csak erős nemzetek adhatnak megfelelő választ a migrációs válságra - ezt mondta az igazságügyi miniszter, a budapesti migrációs konferencián. Trócsányi László úgy fogalmazott, nem tartaná helyesnek, ha az Európai Unió tagállamai egymást leckéztetnék. A rendezvény harmadik, és egyben utolsó napján határok fontosságára és a biztonságpolitika kihívásaira, valamint a migráció megfelelő kezelése volt a fő téma.
Trócsányi László szerint a határ elválasztja egymástól az országokat és kijelöli, hogy az ország szuverenitása meddig terjed. A miniszter hozzátette: kizárólag erős nemzetek alkotta erős Európa adhat megfelelő választ a kor nagy kihívásaira, köztük a migrációs válságra.
„Saját viszonyunk másokhoz, a külföldekhez is erre a viszonyra épül. Egy nemzet társadalmi kohéziójának fenntartása olyan alapvető követelmény, ami csak úgy valósulhat meg, ha egy ország területén élő idegenek, bevándorlók elfogadják a befogadó ország kultúráját és ahhoz alkalmazkodni is kívánnak. A határok általában állandóságot mutatnak, de nem megváltoztathatatlanok. Ha csak a legújabb időszakra gondolunk láthatjuk, hogy 1980 tól 28 ezer kilométer új határvonal jött létre a korábbi államok felbomlására és 24 ezer kilométer demarkációs vagy demilitarizációs vonal született"– mondta a Fidesz európai parlamenti listavezetője.
„Három különböző, egymással versengő nézet uralkodik a migráció kapcsán" - mondta a budapesti migrációs konferencián az igazságügyi miniszter. Trócsányi László kifejtette: az első csoport támogatja a bevándorlást és a multikulturalizmust, a második szerint nem lehet megállítani a migrációt. A harmadik csoport pedig ellenzi a tömeges migrációt. Megjegyezte, hogy ez utóbbi csoportba tartozik Magyarország is.
„Nagyon nagy kihívások előtt állunk, ezekre a válaszokat csak erős nemzetek tudják megadni. Mi itt Európában hiszünk az erős nemzetek, erős Európájában. Nem hisszük, hogy helyes lenne ha egymásnak leckét adnánk egymást leckéztetnénk"– mondta.
A konferencián részt vett Moszab Hasszán Juszef is, aki a Hamász palesztin radikális szervezet egyik alapítójának fia és aki számos merényletet akadályozott meg, miközben tíz évig az izraeli titkosszolgálat beépített ügynökeke volt. Azt mondta: Csak azoknak a menekülteknek van helyük a nyugati társadalmakban, akik a beilleszkedésre vágynak.
„Először is azt mondanám nekik, hogy ez nem Allah országa és nem Mekka démonjainak az országa. Ha igazán be akarnak illeszkedni a társadalomba, akkor ki kell vetniük magukból a hitüket. Allah és Mohamed gondolatait, a 7. század gondolatait ki kell vetniük magukból. Ez az egyetlen lehetőség számukra a túlélésre és a beilleszkedésre ebbe a társadalomba"– mondta Moszab Hasszán Juszef.
„A probléma az, hogy a bevándorlási rendszer kezdettől fogva a tartós, végleges letelepedést ígér" - erről már Aimaen Dean beszélt, aki a brit titkosszolgálat, az MI6 ügynöke volt az Al-Káidában.
„Annak érdekében, hogy megoldást találjunk el kell gondolkoznunk azon más országok mit tesznek. Újra kell fogalmaznunk a letelepedés, a tartózkodási jog fogalmát, hogy egyrészt megakadályozzuk az illegális bevándorlást és másodszor bátorítsuk a valóban előnyös migrációt" – hangsúlyozta Aimen Dean, aki azt javasolta: az állandó letelepedés helyett az újonnan érkezők csak 10-15 évre szóló letelepedési engedélyt kapjanak, állampolgárságot viszont nem. Hozzátette: ha a bevándorlók csak ideiglenes tartózkodási engedélyben bízhatnak, kevesebben vállalkoznának a kockázatos útra.
