Érezhetően és mérhetően nőtt az életszínvonal Magyarországon. Ezt a magyar társadalom túlnyomó többsége is érzékeli, az adatok pedig azt mutatják, a szegénység és a munkanélküliség visszaszorításában Európa legjobb eredményeit sikerült elérnünk. A jobboldali kormányzás minden társadalmi csoportban jövedelememelkedést hozott. Mára az is világossá vált, a baloldal megszüntetné a családok kedvezményeit.
A magyar társadalom többségének javult az anyagi helyzete 2010 óta, így jelentősen nőtt az életszínvonal, köszönhetően a jobboldali kormány családokat támogató intézkedésének. A Századvég kedden bemutatott felmérése szerint a kormány 2010 óta nagy hangsúlyt helyez a magyar családok támogatására, életkörülményeik javítására, valamint a gyermekvállalás ösztönzésére.
Ezek az eredmények nemcsak a számokban mutatkoznak meg, az emberek is tapasztalják életszínvonaluk emelkedését. A felmérés is ezt támasztja alá: a válaszadók közel háromnegyede szerint amióta Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, azóta családjuk anyagi helyzete javult.
A megkérdezettek mindössze negyede tapasztalt életszínvonal-csökkenést.
Munkaalapú társadalomban nő az életszínvonal
A 2010-es kormányváltást követően az Orbán-kormány új szemléletet hozott a gazdaságpolitikába azzal, hogy célul tűzte ki a munkaalapú társadalom megvalósítását, egymillió új munkahely megteremtésével. Ez a cél valóra vált, mivel 2010 óta létrejött az egymillió új munkahely, jelenleg 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon.
Az elmúlt tizenkét év magyar családok támogatására alapozó gazdaságpolitikáját nemcsak a társadalom többsége tartja sikeresnek, az eredményeket a számok is alátámasztják:
létrejött az egymillió új munkahely,
rekordalacsony szinten van a munkanélküliség,
a bérek 107 hónapja emelkednek,
a keresetek vásárlóereje megduplázódott,
a minimálbér összege bőven meghaladja a szegénységi küszöböt,
nálunk csökkent legnagyobb mértékben a szegénység,
a fogyasztás 2010 óta minden társadalmi rétegben nő,
a jövedelmek szintén minden csoportban magasabbak.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő korábban arra hívta fel a figyelmet:
a számok nem hazudnak, míg az élelmiszerek ára 2010 és 2021 között átlagosan 47,9 százalékkal emelkedett, addig a kedvezmények nélkül, közfoglalkoztatottakkal együtt számolt nettó átlagkereset lényegesen jobban, 119 százalékkal nőtt.
A mindennapokban ezek az eredmények azt jelentik, hogy tejből és csirkemellfiléből kétszer annyit tud megvásárolni mostani keresetéből egy átlagos magyar család, mint 2010-ben. Kristálycukorból és sertéscombból kétharmaddal többet, étolajból és lisztből pedig harmadával többet kapunk a mai fizetésünkért 2010-hez képest – mutatott rá a Magyar Nemzet korábbi átfogó elemzésében Szalai Piroska.
Ma már van miből költeni
A magyar családok szerint is érezhetően növekvő életszínvonal a keresetek és egyéb jövedelmek vásárlóerő-emelkedésének köszönhető. Ilyenre 2010 előtt nem volt példa, a családi kassza bevételeinek reálértéke a baloldal megszorításainak hatására csökkent akkor is, amikor a bruttó bér némileg emelkedett. Ezzel szemben
idén a minimálbér és a garantált bérminimum húsz százalékkal nőtt, a versenyszféra bértárgyalásairól pedig sorra érkeznek a 15–25 százalékos fizetésemelésekről szóló hírek.
Ez tehát azt jelenti, hogy a munkavállalók a koronavírus-járvány okozta válság ellenére is érdemi bérfelzárkózást tapasztalhatnak, a bérek emelkedése pedig jelentősen meghaladja az eddigieknél magasabb inflációt is. Ez a bérfelzárkózás 2010 után kezdődött. A kormányváltás óta elért eredmények közül kiemelkedő, hogy
az átlagbér 138 százalékkal 482 400 forintra nőtt 2010 és 2021 novembere között,
a nettó bér ennél is jobban, 142 százalékkal emelkedett.
A minimálbér 172 százalékkal,
a garantált bérminimum 191 százalékkal magasabb most, mint 2010-ben.
Átlagosan 71 százalékkal emelkedett 12 év alatt a nyugdíjak átlagos összege.
A gyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme 87 százalékkal nőtt,
a két felnőtt, kétgyermekes háztartásoké 90 százalékkal.
Az életszínvonal érdemi emelkedése tehát nemcsak érzékelhető, hanem mérhető is.
A fogyasztási adatokon látszik, hogy a lakosság jóval többet költ nemcsak élelmiszerre, de tartós fogyasztási cikkekre is. Nem luxus ma már a legtöbb családban a műszaki cikk, a ruházkodás vagy az autóvásárlás.
Magyarországon csökkent legjobban a szegénység
A 2010-es kormányváltást megelőző baloldali, családellenes, megszorító gazdaságpolitika következményeként a lakosság közel harmadát, mintegy 31 százalékát érintette a szegénység. Az uniós statisztikai hivatal legutolsó közzétett évre, 2020-ra vonatkozó adatai szerint a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 18,2 százalékra csökkent.
Ez azt jelenti, 2010 és 2020 között 1,341 millióan kerültek ki a szegénységből. Az Eurostat szerint Magyarország érte el a legnagyobb eredményt az Európai Unió országai közül a szegénység visszaszorításában.
A 2010 és 2020 közötti időszakban
24,4 százalékról 11,2 százalékra csökkent azok aránya, akik nem tudták időben fizetni kölcsönük, lakhatási költségeik,
74,4 százalékról 34,8 százalékra esett azok aránya, akiknek nincs fedezetük egy váratlan kiadásra,
23,4 százalék helyett 13,5 százaléknak anyagi okokból nincs személygépkocsija.
2010-ben a lakosság 29,2 százaléka nem tudott kétnaponta húst fogyasztani, 2020-ban 12,2 százaléka,
tíz év alatt 12,2 százalékról 5,4 százalékra esett vissza azok aránya, akik nem tudták megfelelően fűteni otthonukat.
A családbarát intézkedéseknek köszönhetően a gyermekes háztartásokban a szegénység 2010-hez képest megfeleződött. A baloldal gyermekvállalást ellehetetlenítő gazdaságpolitikája miatt 2010-ben a kétgyermekes családok harmadát, míg a háromgyermekeseknek legkevesebb felét érintette a szegénység.
A szegénység visszaszorításának egyik rendkívül fontos eszköze volt a 2012-től bevezetett rezsicsökkentés, amely ma is rendkívüli védelmet nyújt a globálisan elszálló energiaáraktól. Ha piaci árakon kellene fizetnünk idehaza a rezsit, akkor 2021-ben
havonta 30 ezerrel, összesen 366 ezer forinttal többet kellett volna fizetnie a számlákra egy átlagos magyar családnak,
havonta 20 ezer forinttal, összesen 260 ezer forinttal nőtt volna egy egyedülálló költsége.
A rezsicsökkentés előtt, 2012-ben egy átlagos háztartás kiadásainak 14 százalékát tették ki a rezsiköltségek, 2019-ben már csak 8 százalékát.
A napjainkban világszerte tapasztalható áremelkedések kezelésének közelmúltban bevezetett fontos eszköze az üzemanyagok árának őszi rögzítése is. Ennek köszönhetően egy liter benzin és gázolaj 480 forintba kerül, miközben a becslések szerint a piaci árak elérnék a literenkénti 540–560 forintot. Szintén fontos intézkedés az alapvető élelmiszerek árának májusig tartó rögzítése a tavaly októberi fogyasztói árakon.
Közelebb a nyugati életszínvonal
Magyarországon és a kelet-közép-európai országok többségében jelentősen nőttek a reálkeresetek és az életszínvonal az elmúlt években.
Míg hazánk emelte az idén legnagyobb mértékben, húsz százalékkal a minimálbéreket az EU-ban, addig Európa legtöbb országában az emelés még az infláció mértékét sem érte el.
A régi uniós tagországokban nem volt érdemi bruttó keresetnövekedés az elmúlt évtizedben, a reálbérek stagnáltak. Így tehát csökkent az életszínvonalbeli különbség az unió keleti és nyugati országai között.
A különbségek várhatóan tovább mérséklődnek, mivel Magyarországon idén tíz–húsz százalékos béremelkedés várható, amely jelentősen meghaladja az árak emelkedését. Ezzel szemben
Nyugat-Európában egyre elégedetlenebbek az emberek, az utóbbi időben megszaporodtak a sztrájkok és az utcai demonstrációk.
A nyugati országokban várhatóan nem kompenzálják béremeléssel az inflációt, az elszálló piaci árakkal pedig állami beavatkozás híján szintén a lakosságnak kell megküzdenie.
A baloldal felszámolná a családtámogatásokat
A Gyurcsány-vezette baloldal eltörölné a családtámogatásokat, ha kormányra kerülne. Ezt támasztják alá Márki-Zay Péter baloldali kormányfőjelölt korábbi elszólásai. Az eddig ismertetett szakpolitikai tervek pedig a keresetek csökkentését vetítik előre.
Márki-Zay Péter korábban nyíltan hitet tett az állami kontroll nélküli, liberális gazdaságpolitika mellett, ellenben szerinte szükségtelen a minimálbér. Az egyetlen kézzelfogható kampányígéret az adójóváírás a minimálbér összege után.
Ez egyértelművé teszi, hogy kormányra kerülése esetén a baloldal megszüntetné a családi adókedvezményt.
Mára tehát bebizonyosodott, a baloldal onnan folytatná a piaci érdekeket kiszolgáló megszorító politikáját, ahol 2010-ben abbahagyta.
Borítókép: Napjainkban már nem kell félniük a szegénységtől azoknak sem, akik több gyermeket szeretnének. (Fotó: Bors/Knap Zoltán)
Magyar Nemzet
