– A legutóbbi uniós csúcstalálkozó alkalmával Orbán Viktor magyar miniszterelnök megvétózta Ukrajna politikai és katonai támogatására vonatkozó közös nyilatkozatot. Ön mit gondol, hogyan befolyásolja ez a döntés Magyarország és az Európai Unió többi tagállama közötti kapcsolatokat, különös tekintettel a közös külpolitikai célokra?
– Szerintem érdemes tisztázni, hogy ennek a dokumentumnak valójában milyen a jogi természete. Ez inkább egy kül- és biztonságpolitikai dokumentum, vagy mondjuk egy védelmi ipari, esetleg egy EU bővítéssel kapcsolatos dokumentum? Az én véleményem szerint ennek az egésznek a természete teljes mértékben a közös kül- és biztonságpolitika területére tartozik, mert ez az összekötő elem abban a három kérdésben, amelyről szó volt. Ezért nagyon lényeges, hogy milyen volt a menete a legutóbbi uniós csúcstalálkozónak ebből a szempontból. Az mindenképpen érződött, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásokkal kapcsolatosan a döntés sokkal kevésbé volt előkészítve, mint a korábbiakban, tehát nem sikerült jól megalapozni a tagállamok közötti egyetértést sok kérdésben. Ingatagabbá vált a talaj ebben az ügyben, és sokkal kevésbé látszik egyetértés a tagországok között, akár a hitelfelvétellel kapcsolatosan, akár így a segélyek összegével vagy mértékével kapcsolatosan. Ez érinti az összegszerűséget is, valamint azt is, hogy egyébként Brüsszel milyen keretből szánna pénzt erre az ügyre.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják, IDE KATTINTVA!
