
Vannak beszédek, és vannak kinyilatkoztatások. Amit tegnap hallottunk a Fidesz-kongresszuson, az nem politika volt a szó hétköznapi értelmében, hanem egy nemzetvezető elemi erejű kiállása a magyar jövőért. Orbán Viktor szavai áttörték a brüsszeli propaganda zajfalát: miközben a világ a szakadék szélén táncol, Magyarországon van egy kapitány, aki nemcsak fogja a kormányrudat, de pontosan tudja, merre van a biztonságos kikötő.
Tegnap megremegett a föld a politikai porondon, és a rengés epicentruma Budapesten volt. Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus színpadán olyan történelmi beszédet mondott, amelyet még az unokáink is idézni fognak. Ez a 2026-os választás nyitánya, de a tét sokkal nagyobb, mint négy év kormányzás: a magyar szuverenitás és a birodalmi alávetettség között kell választanunk. A miniszterelnök nem ígérgetett, hanem víziót adott. A brüsszeli elit és a hazai "bábjátékosok" – élükön a Tisza Párt importált figuráival – valószínűleg most is a sebüket nyalogatják, mert a kormányfő intellektuális fölénye megsemmisítő volt. A béke és a gyarapodás nem hullik az ölünkbe, azt ki kell harcolni, és tegnap Orbán Viktor felvette a kesztyűt a globalista erőkkel szemben.
Orbán Viktor figyelmeztetett: aki a Tiszára szavaz, az "zaciba vágja a saját jövőjét", és fizetheti az Ukrajnának adott hadikölcsönt élete végéig. Míg Brüsszel a háborúba menetel, addig a magyar kormány olyan eredményeket ért el (családi adókedvezmény, 13. havi nyugdíj, otthonteremtés), aminek "minden baloldali kormány örülne a felének is, mint majom a törmelékcukornak". A kontraszt mellbevágó: ők a hadigazdaságot és a migránsokat hozzák, mi az életet és a gyarapodást választjuk. A Fidesz-kongresszusán Orbán Viktor nemcsak beszélt, hanem morális és szellemi értelemben is megsemmisítette azokat, akik Magyarországot feláldoznák. Ez a beszéd egy világítótorony volt a nyugati sötétségben: 2026-ban sorsot választunk, és tegnap megkaptuk hozzá az iránytűt.