Credo: Esélyegyenlőség helyett pozitív előítélet a filmvilágban
Alapvető értékeink kérdőjeleződnek meg nap mint nap: ami évszázadokig erény és követendő volt, mára megtűrtté vagy elítélendővé vált, megfordult a bűn és az erkölcstelenség megítélése is. Így azokban az országokban, ahol ezek a társadalom-átalakító törekvések régebbre nyúlnak vissza, mára eljutottak oda, hogy a mindennapi élet válik elviselhetetlenné. A többség a mesterségesen megszervezett kisebbségek folyamatos nyomása alá került, mígnem megtörik és a társadalom-konstruktőrök végleg átveszik felette az uralmat. Hogyan veheti fel ezzel szemben a harcot a józanság, milyen morális és gyakorlati, politikai elvekben kapaszkodhatunk?
„Azt írják, hogy a főszereplők közül legalább egynek, valamilyen kisebbség tagjának kell lennie. A filmek többségében olyan nagyon sok főszereplő azért nincs. Pozitívból leginkább egy van, esetleg kettő. Na most, ha abból már az egyiknek kisebbséginek kell lennie, akkor gyakorlatilag a többség nem is szerepelhet pozitív színben egy filmen belül. Tehát ez teljesen abszurd. Igazából én attól tartok, hogy az amerikai filmek ezek után nézhetetlenné válnak.”
- jegyezte meg Pogrányi Lovas Miklós, a XXI. Század Intézet kutatója.
„Ez valóban egy teljesen abszurd hír, mert a színészi teljesítményt egész egyszerűen, bármilyen kisebbségi minőséghez vagy szerencsétlenséghez, akár elnyomottság érzéséhez kötni, az minden bizonnyal egy nagyon súlyos sérülés a színészi teljesítményen és minden bizonnyal a filmek eredményén is. Akár a profiton, a bevételkiesésen is látszani fog, ez bizonyos.
- mondta Filemon Norbert, az Axióma munkatársa.
Azzal, hogy az Európai Unió formálisan is megtagadta a kontinens keresztény gyökereit, ideológiai nemet mondott arra, hogy megsegítse azokat az Európán kívül élő keresztényeket, akiket vallásuk miatt üldöznek. Pedig ismert, hogy mára a kereszténység a legüldözöttebb vallás: a brit külügyminisztérium tavalyi kutatása így fogalmaz: „A kereszténység a legveszélyeztetettebb vallási felekezet, amelynek tagjait a Közel-Keleten az eltűnés fenyegeti.”
Hangjuk nem nyer teret a fősodratú médiában, mégis, Magyarország azonban meghallotta a 100-200 millió, mindennapi támadásnak kitett keresztény hangját. A Hungary Helps program nemcsak helyben segít a rászorulóknak, hanem képzési ösztöndíjat biztosít azoknak, akik később hazájukba visszatérve saját keresztény közösségüket erősíthetik. Az első 21 diák a közelmúltban végzett magyarországi tanulmányaival.
„Jelenleg, hogyha valaki keresztény Szíriában, akkor nagyon sokfajta inzultus érheti.”
- mondta a Szíriából érkezett Sarah Nemeh, a Hungary Helps ösztöndíjasa, a Szent István Egyetem hallgatója.
„Nagyon sok üldöztetésnek vagyunk kitéve és nagyon nehéz az, hogy a templomi, vallási életünket megéljük. Néha elmegyünk a templomba és olyankor is félünk, mert arra számítunk, hogy támadásokat fognak ellenünk intézni.”
- jegyezte meg Yahaya Ishaya, a Hungary Helps ösztöndíjasa, aki Nigériából érkezett, hogy a Szent István Egyetem hallgatója lehessen.
„Nagyon sok mindennel kellett szembenéznünk. Nagyon sok olyan dologgal, aminek okán az emberek megpróbáltak elmenekülni, elvándorolni innen.”
- hangsúlyozta Irakról, szülőhazájáról Staven Nashwan Butrus, a Hungary Helps ösztöndíjasa, aki a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója.
Teljes adás:
Hír TV
