A gimnáziumi férőhelyek csökkentésétől tartanak

Az Audi a miniszterelnök jelenlétében indította el szerdán új sportkupéjának sorozatgyártását Győrben. Orbán Viktor a német autógyár vezetőivel a szakképzés átalakításáról is tárgyalt. Néhány héttel korábban a miniszterelnök egy másik német cég díszvendége volt. A Siemens október második felében avatta fel új képzési központját. Ünnepi beszédében a kormányfő elhibázottnak minősítette a középfokú hazai iskolarendszert. „Összességében ez a tendencia és ez az iskolarendszer egy féloldalas társadalomhoz vezet, ahol egyre többen képviselik az elméletet, és egyre kevesebben a gyakorlatot” – fogalmazott a kormányfő.

Bár a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kérte, a kormány egyelőre nem küldte el a szakképzés átalakításának szakmai anyagát. Az érdekképviselet elnöke ezért sajtónyilatkozatokra kénytelen támaszkodni. „A gimnáziumi férőhelyek számát lecsökkentik, hogy körülbelül annyi férőhely lesz, amennyit felvesz az egyetem, főiskola.” Pedig érettségire a szakmunkásoknak is szükségük lenne – mondja Galló Istvánné. „Mi egyáltalán nem tartanánk olyan nagy bajnak, hogyha olyan szakmunkások lennének, akik érettségivel is rendelkeznek. Egyébként ezek a fiatalok sokkal könnyebben tudnának szakmát is tanulni. Miért baj az, ha egy vízvezeték-szerelőnek van érettségije? Miért baj az, hogyha egy kőművesnek van érettségije, ha vállalkozó lesz? Miért baj az, ha valamihez még ért azon kívül, hogy a nevét le tudja írni?” – fogalmazott a PSZ elnöke.

A Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke nem vitatja, hogy az elméletet és a gyakorlatot ötvöző duális képzés jó gondolat. De szerinte Magyarországon csak a nagy, tőkeerős cégek engedhetik meg maguknak, hogy szakmunkástanulókat fogadjanak, a hazai kis- és közepes vállalkozók nem. A fizikai munka egyelőre anyagilag nem vonzó, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szakmunkások átlagos fizetése még mindig feleannyi, mint a szellemi foglalkozásúaké.

„Azoknak van igazán esélyük a szakmunkások vagy szakképzett szakmával rendelkező fiatalok közül, akik nyelveket tudnak és külföldi cégeknél vagy külföldi helyszínen tudnak munkába állni. Ugyanis az egy másfajta bérszínvonalon jelenik meg. Magyarországon a pályakezdő szakképzett szakembernek a fizetése alig különbözik 10-15 ezer forinttal a minimálbértől. Ezért a családoknak, akiknek van módja és lehetősége, hogy ennél egy hosszabb távú továbbképzésen vagy továbbtanuláson gondolkozzon, ez nem elég vonzó” – véli Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke.

Az iparkamara alelnöke szerint meg kell fizetni azokat a fiatalokat, akiknek piacképes szakmájuk van, különben elhagyják az országot. „Ez a magyar gazdaságnak nagy gondja, hogy a versenyképes munkaerőt, ha meg akarja tartani, ahhoz versenyképes vállalkozások és versenyképes bér szükséges. Én bízom benne, hogy a növekedés, ami beindult a magyar gazdaságban, töretlenül fejlődik, és lesz egy olyan reálhozzáállás a gazdasági folyamatokhoz, hogy az igazán termelő munkát végzőknek kell a jövedelmét jelentősen növelni, hiszen az nem lehet, hogy tőlünk, mondjuk, 3-400 kilométerre ugyanezért a munkáért kétszer, háromszor többet keressenek” – nyilatkozta Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke.

A köznevelési államtitkár a Hír TV Magyarország élőben című műsorában arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetés tervezetéből nem olvasható ki a gimnáziumi férőhelyek drasztikus csökkentése. „Én azt mondanám, hogy egy olyan megerősítése fog megtörténni a szakképzés munkaerő-piaci igényekhez alakításával, a szakiskolák szakmaszerzés feltételeinek megerősítésével, a szakközépiskolának egy olyan megerősítésével, hogy egy tényleges szakmát kapjon a gyermek, és hogyha kell, egy érettségivel a szakközépiskola is út legyen a felsőoktatásba” – mondta Czunyiné Bertalan Judit.

Az iparkamara szerint az ipari tanulók 80-90 százaléka már ma is cégeknél kapja meg a gyakorlati képzést.