Rengeteg pénz ömlik a fővárosba
Az állami forráselosztásban a fővárost és a budapesti vállalkozásokat célzó gazdaságfejlesztési támogatások 40 százalékot meghaladó súlyt képviselnek. Ha a vidék felzárkóztatása a cél, szükséges, de közel sem nem könnyű feladat az arányok finom módosítása - írja a Világgazdaság.
A főváros az állami gazdaságfejlesztési forrásokból több mint 40 százalékban részesedett az elmúlt évben
– jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben.
Amennyiben tágabb értelemben beszélünk az állami gazdaságfejlesztési forrásokról a Világgazdaság számításai szerint mindez megállja a helyét
- írja a lap.
Ez esetben figyelembe kell venni az Európai Uniótól (EU), illetve a költségvetésből származó közvetlen kifizetések mellett azokat a vállalkozásokat segítő támogatott hitel- tőke- és garancia programokat is, amelyeket az állami tulajdonú pénzintézetek, illetve szintén az állami oldalhoz sorolható Magyar Nemzeti Bank biztosított a cégeknek.
A magyar főváros az Európai Unióban fejlettnek számít:
a vásárlóerő paritáson mért egy főre eső GDP Budapesten az EU-átlagának 145 százalékán áll. A budapesti adat jelentékeny mértékben felhúzza az országos átlagot is, amely azonban így is csak 73 százalék, a fele a budapesti értéknek.
A fentiek alapján ésszerű, hogy a felzárkóztatási programoknak nem Budapestet, hanem mondjuk a lakosainak az EU-átlag 46 százalékát jelentő életszínvonalat biztosító Kelet-Magyarországot vagy az egyaránt 49 százalékon álló észak-magyarországi illetve dél-dunántúli megyéket kellene segíteni. Ez a fajta forrás allokáció egyébként magára az EU-ra is jellemző – nem véletlen, hogy a legtöbb uniós támogatási program eleve kizárja a budapesti felhasználást. Ennek dacára a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus idején az ország számára rendelkezésre álló mintegy 8400 milliárd forintnyi EU-forrás 20 százaléka fővárosi fejlesztéseket, vállalkozásokat finanszírozott.
A 2020. évi költségvetésben a Gazdaságvédelmi Alapból közvetlenül gazdaságfejlesztésre mintegy 3000 milliárd forintot fordított a kormányzat. Az adatok szerint ezen belül a direkt finanszírozás 30 százaléka szintén fővárosi fejlesztéseket takart.
A gazdaságfejlesztés fókuszában a koronavírus válság idején vállalkozások működésének biztosítása, a likviditás megőrzése, a munkahelyek védelme állt, a válságot követően az újraindulás sikerét beruházás, termékfejlesztés, profilváltással vagy akár akvizícióval történő piacbővítés alapozhatja meg.
Ezen célok megvalósulását szolgálta az a nagyszabású hitel-, tőke és garancia program, amelyet az MFB Csoport és az Eximbank hirdetett meg, s amihez a Magyar Nemzeti Bank csatlakozott saját megoldásaival a válság első hónapjaiban.
Az MFB és az Eximbank által nyújtott források összességében mintegy 2500 milliárd forintot tettek ki.
Ehhez kapcsolódott a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitel- és Növekedési Kötvényprogramja, amelynek keretében tavaly a vállalkozásokhoz mintegy 1600 milliárd forint értékű forrás jutott el. Ezek igénylésében és kihelyezésében értelemszerűen előnyt jelentett az átlagosnál jobb fővárosi banki infrastruktúra – ennek fényében nem meglepő, hogy az MFB Csoport termékeinek 55, míg az MNB programjainak 50 százaléka fővárosi vállalkozásokat támogatott az elmúlt év során. Miután a felhasználáson belül a likviditás biztosítására fordítódott a források több, mint fele, az állami (jegybanki) támogatással bíró hitelprogramok így sokkal erőteljesebben segítették a budapesti vállalkozások fennmaradását, mint a vidéki cégekét.
A budapesti adatok a bejegyzett vállalkozások számához képest komolyan felülreprezentáltak, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) székhely szerinti felosztásában csak a cégek 23 százaléka van bejegyezve a fővárosban. A hitelprogramokban elért 50 százalék feletti részarány még a cégek árbevételéhez képest is magasabb Budapesten, hiszen a KSH kimutatása szerint 2019-ben a magyar vállalkozások forgalmának 41,2 százaléka realizálódott Budapesten.
A teljes cikk ITT olvasható.
