
Az elmúlt évtizedek legkiélezettebb parlamenti választása kezdődött meg Nagy-Britanniában. A két nagy párt, a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki Munkáspárt támogatottsága 33-35 százalék között mozog az előzetes felmérések szerint, önállóan valószínűleg egyik politikai erő sem tud majd kormányt alakítani. A bevándorlásban szigorítás jöhet.
David Cameron brit kormányfő felesége, Samantha társaságában ment szavazni Witneyben. Reggel hét órakor az elmúlt évtizedek egyik legizgalmasabb választása kezdődött meg a szigetországban: a Cameron vezette konzervatívokat körülbelül ugyanannyian támogatják, mint a Munkáspártot az előzetes felmérések szerint.
A miniszterelnök a kampányban azt ígérte, hogy visszaszorítja a bevándorlást, szigorítja a külföldiek segélyhez jutását, 2017-ben pedig népszavazást tart a brit EU-tagságról.
A Munkáspárt vezére, John Miliband szintén a feleségével érkezett a szavazóurnához. A baloldali, ellenzéki párt fenntartaná ugyan a bevándorlók számának korlátozását, viszont kevésbé szigorítana a szociális juttatásokon, és nem tartanának népszavazást az EU-tagságról sem.
A két nagy párt mögött a harmadik helyet a brit Függetlenségi Párt szerezheti meg, vezérük, Nigel Farage szintén leadta már voksát. A Függetlenségi Párt nyíltan EU-ellenes, és kiléptetné Nagy-Britanniát az unióból. Abban csaknem mindegyik brit párt egyetért, hogy a bevándorlást szigorítani kell, a vita azon megy, hogy mennyire.
„Szinte mindegyik párt nagyon zárt a témát illetően. Szinte mindenki egyetértett abban, hogy gyakorlatilag az elkövetkező évek feladata lenne a 300 ezer főt is meghaladó éves bevándorlóközösség csökkentése, ami nagyon terheli a brit szociális ellátórendszert” – mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Egy tizenegy éve Nagy-Britanniában dolgozó magyar szerint az országban egyre erősebb az EU-ellenesség, és kezd elegük lenni azokból a megélhetési bevándorlókból, akik kizárólag a szociális juttatásokért mennek Nagy-Britanniába. „Tizenegy éve, amikor kijöttünk, akkor mindenkit tárt karokkal vártak. Mostanra úgymond elegük lett a briteknek, hogy az emberek emigránsok, és a sok segélyért folyamodó elárasztja az országot. Természetesen semmi bajuk nincs azokkal az emberekkel, akik rendesen dolgoznak, adót fizetnek, inkább a segélyen élőkkel van problémájuk” – fejtette ki Németh Tamás.
A Nagy-Britanniában dolgozó és élő több tízezer magyarnak egyelőre nincs mitől félnie. „Az itt élő és dolgozó magyarok és európai uniós polgárok státuszát a választás gyakorlatilag nem befolyásolja, hiszen csak akkor kérdőjeleződik meg a szabad munkavállalásuk, ha 2017-ben valóban kilép az Egyesült Királyság az Európai Unióból” – hangsúlyozta Heckenast László, a Magyar Nemzet londoni tudósítója.
Elemzők szerint sem a Munkáspárt, sem a Konzervatív Párt nem tud majd egyedül kormányt alakítani, így királycsináló szerep juthat a kisebb pártoknak, például a Skót Nemzeti Pártnak vagy a walesi nacionalista pártnak.