Kiemelt videók
Takács János az MSZP új kormányfõjelöltje (+kép és videók)
Takács János az MSZP új kormányfõjelöltje – jelentette a hírTV helyszíni tudósítója a Parlamentbõl. Úgy tudni, az Electrolux vezérigazgatóját javasolja majd a szocialista párt az SZDSZ-nek elfogadásra. Kiszivárgott Straub Elek neve is lehetséges miniszterelnök-jelöltként. Az SZDSZ Takács jelölésére is nemet mond, helyette Bokros Lajost jelöli.
Véletlenül az Electrolux?
Takács cége feltûnõen szerencsés volt az állami támogatások elnyerésekor. 2008-ig nyolc, 184 milliárd forint értékû nagyberuházást megvalósító multinacionális cég kapott lehetõséget arra, hogy részesüljenek a magyar állam 31 milliárd forintos állami támogatásában. Ez azt jelentette, hogy befektetéseik átlagosan 17 százalékát a magyar állam állja. Nemcsak hogy a kedvezményezettek között volt az Electrolux, de a legnagyobb állami apanázs, 8 milliárd forint jutott Takács cégének. A cég 50 milliárd forintos beruházást hajtott végre jászberényi és nyíregyházi hûtõgép-, illetve porszívógyárában – értesült a sajtó.
Dõlt a pénz a Gripentõl
Takács cége már korábban is komoly kedvezményeket kapott. 2005-ben a Gripen Ellentételezési Megállapodás keretében, mint azt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter bejelentette: „a GKM irányítása mellett mûködõ, a folyamatot tényadatokkal nyomon kísérõ Ellentételezési Tárcaközi Bizottság által már jóváírt teljesítési adatok alapján megállapítható, hogy - a 191 milliárd forint értékû összes kötelezettséggel szemben - a Gripen International és partnervállalatai 2005. július 15-ig összesen 110 milliárd forint értéket meghaladó teljesítést realizáltak. Ezen adatok a program gyors végrehajtását jelzik.” A befektetések túlnyomó része a már korábban megtelepedett svéd nagyvállalatok (Electrolux, Ericsson) tevékenységének bõvítését szolgálja – derült ki ugyanakkor.
Nemcsak a Gripenek repültek
Az állami megrendelésekben elöl járó Takács cége – megérezve az idõk szavát – serénykedett a dolgozók leépítésében is. 2009. február 5-én arról írtak a lapok, hogy az Electrolux csoport 1646 fõt foglalkoztató nyíregyházi hûtõszekrénygyárában az 110 dolgozót fenyeget az elbocsátás, illetve a szerzõdéses alkalmazottaknál is felülvizsgálják a teljesítménytõl függõ hosszabbítás lehetõségét. A megrendelések garmadát begyûjtõ Takács nem igazán szaggatta az istrángot embereiért. Azt nyilatkozta: „A pénzügyi-gazdasági válság okozta csökkenõ piaci igények miatt a nyírségi üzemben a nyolc mûszakos munkarendet várhatóan nem lehet megtartani.” Az üzemi tanáccsal rögtön meg is kezdõdtek az egyeztetések.
Halálos balesetet okozott Takács lánya
Úgy tudjuk, leánya két évvel ezelõtt halálos közlekedési balesetet okozott, következmények nélkül. Takács elvált feleségétõl, a hírek szerint az Európai Üzleti Tanács egyik titkárnõjével folytatott viszonya miatt.
Az anyanyelv nem lehet öncél?
Takács János román–magyar kettõs állampolgár. Édesapja, Takács Lajos a kolozsvári Bolyai Egyetem utolsó rektoraként szorgalmazta a Babes egyetemmel való egyesítést. Takács összehívta az egyetem tanácsát, ahol elõterjesztette, hogy a „párt és a minisztérium döntése alapján, a diákság kérésére” a két kolozsvári egyetem összevont intézményként mûködik tovább. A rektor a bejelentést követõen senkit nem engedett szólni, ehelyett a maga részérõl támogatásáról biztosította a döntést, és az ülést berekesztette. 1959 februárjában a Romániai Diákegyesületek Szövetségének konferenciáján kijelentette: „Az anyanyelvi oktatás nem lehet öncél.”
Petru Groza Takács Lajost a Magyar Nemzeti Szövetség (MNSZ) 1947. november 21-23-i III. országos kongresszusán nemzetiségügyi „államminiszterré” nevezte ki, valójában a minisztertanács alá rendelt nemzetiségi államtitkárság vezetõjévé. Az 1948-as márciusi román parlamenti választások eredményeképpen Petru Groza alakított kormányt. Groza kabinetjében Takács Lajos nemzetiségügyi alminiszterként szerepelt. Április 21-tõl „együttélõ nemzetiségek alminisztere” lett. Takács feladata volt az együtt élõ nemzetiségek problémáinak tanulmányozása, az ügyek nyilvántartása. Javaslatokat terjesztett elõ a gondok politikai jogi, közigazgatási úton történõ rendezésére. Tisztségét Takács 1952. augusztus 7-ig látta el. Takács Kacsó Sándor MNSZ-elnök lemondása után a háromtagú vezetõség tagja lett, egészen 1953 tavaszáig.
Takács 56-ban „jó magatartást” tanúsított
1956 decemberében Leonte Rautu és Fazekas János, a Központi Vezetés titkárai terjedelmes feljegyzést terjesztettek a pártvezetés elé a kolozsvári helyzetrõl. Ebbõl kiderül, hogy bár „a magyar értelmiségiek és egyetemi hallgatók körében a hangulat javult”, ennek ellenére „az értelmiségiek egy részének még mindig nincs szilárd álláspontja, különösen a szovjet csapatoknak és az ellenforradalmi összeesküvés szétzúzásában nyújtott segítséget illetõen”. A jelentés készítõi megjegyzik, hogy míg a börtönbõl nemrég szabadult. Jordáky Lajos „negatív hatással” van a hallgatóira, addig Demeter János, Takács Lajos, Kacsó Sándor és Balog Edgár „jó magatartást tanúsítottak”. 1965-ben Ion Georghe harmadik kormányában az Államtanács alelnökei között találjuk Takács Lajost. 1968-tól a Magyar Nemzetiségû Dolgozók Tanácsának egyik alelnöke lett. 1982. december 18-án Kolozsváron hunyt el.
Straub Elek neve is fölvetõdött
A hírTV információi szerint Takács neve mellett fölvetõdött Straub Elek üzletember, a Magyar Telekom Nyrt. volt elnök-vezérigazgatójának neve is. 2007-ben a megüresedõ berlini nagyköveti posztra õt és Pataki Károlyt jelölték.
Az SZDSZ Bokrost jelöli
8-3-as szavazati aránnyal Bokros Lajos miniszterelnök-jelöltségét támogatta pénteki ülésén az SZDSZ ügyvivõi testülete - értesült a Független Hírügynökség több forrásból. Úgy tudjuk az SZDSZ nem is folytatja a tárgyalásokat a pénteki forduló után. A liberálisok elutasították Takács János jelölését is. Bõvebben>>
(hírTV, MNO, FH)
