A baráti ölelés csak a kezdet, a rigai csúcson komoly témákat hoznak tető alá
Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Rigában az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozóján. Az orosz-ukrán válság mellett a menekültkérdés és a britek munkavállalást szigorító reformterve is napirenden van. A lettországi csúcson Orbán Viktor miniszterelnök több vezető európai politikussal is tárgyalt.
Kézfogás az európai tanács elnökével, baráti ölelés az Európai Bizottság elnökétől és a házigazda lett kormányfőtől. Így fogadták a háborús konfliktus sújtotta Ukrajna elnökét Rigában, az európai uniós keleti partnerségi csúcstalálkozóján. A 27 tagállam a programban részt vevő Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalnak, és várhatóan nyilatkozatot fogadnak el, amely tartalmazza a 6 unión kívüli ország területi épségének védelmét is.„Örülök, hogy a tárgyalások itt, Rigában nagyon harmonikusak, és elfogadunk egy közös kommünikét, amelyik mindenekelőtt világossá teszi azt, hogy minden ország területi egységét meg kell védeni. Ez a közös álláspontja a keleti partnerség országainak” – hívta fel a figyelmet Angela Merkel német kancellár.
Hangsúlyozta azt is, hogy a 4. partnerségi csúcs nem Oroszország ellen irányul, de hozzátette, Moszkva továbbra is nemzetközi jogot sért a Krím félsziget bekebelezésével. Ukrajna azt várja az uniós tagállamoktól, hogy konkrét ígéretet is kap a tagjelölti státusz elnyerésére, amely az uniós tagság előtt nyitná meg az ajtót. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bizakodik.
„Ez kell mondjam, hogy elérkeztünk a partnerek napi szintű, normális munkakapcsolatának szintjére. Talán nem lesz szenzációs, mindenképpen előnyös lesz a népeink számára, ezen dolgozunk” – mondta Frederica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Választási győzelme után a brit miniszterelnök elsősorban azzal a céllal érkezett a lett fővárosba, hogy az uniós reformokról egyeztessen. A brit kormány szigorítaná az uniós munkavállalás szabályait. A tárgyalások eredményének függvényében tarthatnak majd referendumot az uniós tagságról Nagy-Britanniában.
„Nagy-Britannia érdeke, hogy ez sikeres legyen. De lehetőséget is jelent arra, hogy az Európai Unióban vita kezdődjön a reformokról. Lesz, hogy egy nap azt hallják, hogy ez lehetséges, másnap valami másról azt, hogy lehetetlen. Elhatározásom, hogy az unió reformját elé tárjam a brit népnek, hogy megfelelő választási lehetőségük legyen az unióban maradásról szóló népszavazáson, amelyet még 2017 vége előtt megtartunk” – mondta David Cameron brit kormányfő.
A lettországi találkozón David Cameron külön tárgyalt a Magyarországot képviselő Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki Szijjártó Péter külügyminiszterrel együtt a többi közt a német kancellárral és Aléxis Cíprasz görög kormányfővel is egyeztetett. Az uniós csúcson szokásos csoportkép készítéséről viszont lekéshetett a magyar kormányfő, mert nem volt ott az európai vezetők között.
