
Rekordnagyságú összegről szóló hitelszerződést írt alá az Európai Unió Ukrajnával a rigai csúcstalálkozón. Kijev csaknem kétmilliárd euró támogatást kap, cserébe elsősorban a korrupciót kell visszaszorítania. Az egyeztetésen uniós vezetők olyan országok képviselőivel tárgyaltak, amelyek teljes tagságra vagy szorosabb együttműködésre törekednek az EU-val.
Az Európai Unió pénzügyi mentőöve a legjobbkor jött az ukrán kormánynak, amely egyelőre nem tud megegyezni húszmilliárd eurós államadósságának átütemezéséről a hitelezőkkel. A brüsszeli hitelnek politikai ára is van, szemben a piaci kölcsönnel. „Minden kölcsönszerződés, legyen szó az IMF-éről, a világbankéról vagy a mostani megállapodásról, tartalmazza a korrupcióellenes reformokat. A oligarchák befolyásának megtörésére összpontosítunk” – mondta Natalija Jareszko ukrán pénzügyminiszter.
A keleti partnerségi csúcson az EU állam- és kormányfői olyan országok vezetőivel tárgyaltak, amelyeket Oroszország a saját érdekszférájához sorol: Moldova, Fehéroroszország, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia. Bár Angela Merkel német kancellár azt hangoztatta, hogy a találkozóval nem Moszkvát vették célkeresztbe, a zárónyilatkozat kimondja, hogy Oroszország megsértette Ukrajna területi egységét.
A házigazda Lettország miniszterelnökének tetszik a kemény megfogalmazás. „Örülök, hogy a közös nyilatkozat megerősíti az Európai Unió elkötelezettségét a területi egység, a függetlenség és szuverenitás elve mellett mindegyik keleti partnerország esetében” – fogalmazott Laimdota Straujuma.
A kormányközeli orosz sajtó szerint az EU csak hitegeti a rigai csúcsra meghívott keleti országokat az uniós csatlakozással. Jelen állás szerint egyébként csak Ukrajna, Moldova és Grúzia kéri felvételét az Európai Unióba.