A legnagyobb gond, hogy nem tudják kiszűrni a terroristákat

Nemcsak a közel-keleti, de az afrikai migránsok helyzete is megkongatta a nemzetközi vészharangokat az idén. Minden hónapban több száz menekült veszíti életét a Földközi-tengeren. A szenegáli menekültek Nigeren keresztül indulnak útnak, hogy előbb Líbiába, majd onnan Európába menjenek. Májusban több mint 140 szenegáli menekültet toloncoltak vissza Dakarba, miután keresztülvágtak a Szaharán és az életüket kockáztatták a lélekvesztőkön a tengeren. „A tengeren kaptak el és börtönbe zártak, nagyon rossz körülmények közé. A földön aludtunk, az ottani körülmények nem embernek valók” – mondta egy szenegáli menekült.

Az afrikai menekültek jó része azonban kontinensen belül vándorol. Szakértők szerint ez a terrorveszélyt is fokozhatja. „Bizonyos helyeken, amelyek például erősen kitettek a terrorizmusnak vagy biztonsági fenyegetéseknek a migránsok nagyszámú jelenléte, különösen a papírok nélkülieké, sok kormány számára aggodalmat jelentenek, különösen a terroristák és más fegyveres csoportok beszivárgása miatt” – mondja Michele Bombassei, a Nemzetközi Migrációs Szervezet szakértője.

Kamerun, Niger és Csád több ezer embert deportált a Boko Haram elleni harcok során. A kongói köztársaság is több ezer embert utasított ki. „Aggodalommal tölt el bennünket az a fajta viselkedés, amit a világon és Európában is látunk, vagyis, amikor a társadalmak a migránsokat vagy menekülteket másoknak tekintik. Olyanoknak, akik nem érdemlik meg az emberséges bánásmódot és ezt látjuk most Afrikában is” – véli Alain Roy, az Amnesty International igazgatója.

Az Európai Unió és az afrikai országok vezetői novemberben találkoznak Máltán, hogy a földközi-tengeri migrációs válságról tárgyaljanak. Szakértők szerint először a szubszaharai Afrika gazdasági problémáira kell megoldást találni.