
Bírálta Magyarországot a menekültválság kezelése miatt az osztrák kancellár, aki szerint nem néhány nyugat-európai államnak kellene viselnie az emberáradat okozta terheket. Az Európai Unió pénzbüntetéssel sújtaná azokat a tagországokat, amelyek nem fogadják el a kötelező menekültkvótákat – Lengyelország erre reagálva kijelentette: a korábban vállaltnál több migránst fogad be.
Ingajáratban közlekednek a kompok Leszbosz szigete és a pireuszi kikötő között. A hajókon menekültek ezrei érkeznek a túlzsúfolt görög szigetről, amelyen ötezres befogadóképessége sokszorosa, csaknem 20 ezer migráns tartózkodik. A lassú ügyintézés miatt akár hetekre is Leszboszon rekednek a menekültek – sőt, a hatósági erőszak is mindennapos a szigeten. „A rendőrség ütötte-verte az embereket, brutálisan bántalmazta őket. Mindenre ez volt a reakció. Tudom, hogy az emberek miatt káosz van, de erre nem válasz az erőszak” – mondta egy szíriai menekült.
„A görög kormány nem adott nekünk ételt vagy italt, pedig kértünk. Alig van pénzünk. Hat napig aludtunk a táborban” – mondta egy másik menekült.
Európa túlfelén, az egyik fő célállomáson más a helyzet. Németországban a kormány és a civilek is folyamatosan étellel, itallal látják el a menekülteket. „Amint láthatja, azért jöttünk, hogy ételt osszunk a menekülteknek. Naponta minimum ezer tál ételt készítünk, osztunk el. Van nálunk üdítő, gyümölcs és rágcsálnivaló is” – mondta egy önkéntes.
Az osztrák kancellár közben arra hívta fel a figyelmet, hogy egy maréknyi európai uniós ország erőfeszítése kevés lesz a menekültválság kezeléséhez, és többek közt Magyarországnak is változtatnia kell a hozzáállásán. „Az országok különböző bánásmódja, a különböző normák miatt van az, hogy sok menekült fél attól, hogy olyan országban reked az Európai Unión belül, ahol alacsonyak a sztenderdek és nincs esélyük menedékhez jutni. Ez Németország, Svédország és Ausztria felé vonzza őket” – mondta Werner Faymann osztrák kancellár.
A legélesebben a kelet-európai országok utasítják el a menekültek kötelező befogadását. Lengyelország is közéjük tartozott, de a varsói kormány meggondolta magát. „Lehetőségeink több ember befogadását teszik lehetővé az először kihirdetett 2000-nél, de biztosítanunk kell, hogy az érkezők biztonságban érezzék majd magukat és hogy a lengyeleket se veszélyeztesse a helyzet” – mondta Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök.
Lengyelország azután változtatott álláspontján, hogy kiszivárgott: az EU pénzbüntetéssel sújtja azokat az országokat, amelyek nem fogadják el a kötelező menekültkvótákat.