Az ENSZ jelentése szerint tavaly 65 millióan voltak azok, akik valamilyen konfliktus miatt kénytelenek voltak elhagyni hazájukat. 2014-ben még csak 59,5 millióan voltak, ez tízszázalékos növekedést jelent. A szervezet menekültügyi főbiztossága szerint majdnem minden 110. emberből egy külföldön kér menedéket, vagy saját hazáján belül kényszerül elhagyni otthonát.
„Amikor a menekültek és a migránsok átszelik a Földközi-tengert, és megérkeznek Európa partjaihoz, akkor az üzenet, amit magukkal hoznak, az az, hogy ha nem oldjuk meg a problémákat, akkor a problémák jönnek el hozzánk, és ez egy nagyon erős üzenet. Fájdalmas üzenet ez, és az is fájdalmas, hogy ennyi időbe tellett a gazdag országoknak, hogy megértsék, de úgy vélem, hogy ez felhívás a cselekvésre” – nyomatékosította Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának főbiztosa.
2015-ben több mint kétmillió új menedékkérő érte el az iparosodott országokat. Több mint 100 000 magára hagyott gyermek is volt köztük, ez háromszorosa a 2014-es adatoknak. A főbiztos szerint a fejlett országok sok esetben jogi akadályokat gördítenek a menedékkérők elé. Filippo Grandi úgy véli, hogy ha az áradat megszűnne, az sem azt jelentené, hogy a probléma eltűnik.
„Európának hosszú távon nincs B terve. Európa továbbra is szembesülni fog a menedékkérőkkel. A számok változhatnak majd, remélem, hogy kevesebben lesznek, mert az kevesebb problémát jelent, de ez persze azt is jelenti, hogy több segítséget kell nyújtani más országoknak, hogy ezeket az embereket a földjükön tartsák, ez elkerülhetetlen. Tudják, mi egy nagyon – ez a jó szó rá? – egyenlőtlen világban élünk, és ezért nagy vonzereje van a világ gazdagabb, biztonságosabb és békés részének a menekültek szemében, úgyhogy folytatódni fog” – mutatott rá a főbiztos.
A legtöbb menedékkérelmet, szám szerint 442 000-et Németországban regisztrálták, második helyen az Egyesült Államok zárt 172 000-rel.
