Jelenleg még mindig kevesebb ember esik terrortámadások áldozatává Nyugat-Európában, mint az elmúlt évtizedekben, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung a Marylandi Egyetem adatbázisára hivatkozva. Eszerint 1970 és 1990 között jóval nagyobb valószínűséggel lehetett egy nyugat-európai ember terroristák áldozatává, mint manapság. 1974-ben 403, 1980-ban 404, 1988-ban pedig 437 ember halt meg Európában ilyen cselekményekben, míg tavaly 160-an, idén pedig eddig 118-an. Változás a korábbi évtizedekhez képest, hogy az elmúlt években egyértelműen Franciaországra koncentrálódnak a merényletek, írja a német lap.
A 2001. szeptember 11-i New York-i támadásokat elkövető terroristák közül néhányan kapcsolatban állhattak az akkori szaúdi kormánnyal. Ezt az Intercept nevű amerikai tényfeltáró oldal állítja arra a 28 oldalas szövegre hivatkozva, amely a terrortámadást vizsgáló bizottság jelentésében található. A 28 oldalas rész eddig titkosított volt, és csak a napokban hozta nyilvánosságra az amerikai kormányzat. A dokumentum úgy fogalmaz: a szeptember 11-i merénylők némelyike olyan személyekkel volt kapcsolatban, vagy olyan személyektől kaphatott segítséget, akik a szaúdi kormánnyal állhattak kapcsolatban. Ezen személyek közül legalább ketten szaúdi titkosszolgálati ügynökök voltak.
Egyre sokasodnak az Alternatíva Németországért nevű párt elleni támadások Németországban, írja a Junge Freiheit. A magát nemzeti konzervatívnak nevező újság szerint az erőszakos akciókat úgynevezett antifasiszta vagy szélsőbaloldali csoportok követik el. Legutóbb a párt egyik tartományi szóvivőjének házát dobálta meg kővel egy antifasiszta szervezet. Münchenben pedig a párt egyik képviselőjének autóját rongálták meg. A párt szerint számtalan hasonló támadás történt már képviselőik és családjaik ellen, ezért több vezetőjük állandó testőri védelem alatt áll. Szerintük a támadásokat végrehajtó, úgynevezett antifasiszta csoportok sokszor közpénzekből élnek.
