

Csillapítani kell a feszültséget az Európai Unió keleti és nyugati tagországai között, és a következő években Ausztria segíteni szeretné a folyamatot – jelentette ki az új osztrák kancellár Brüsszelben, miután a főbb uniós intézmények vezetőivel egyeztetett. A 31 éves Sebastian Kurz szerint az Európai Uniónak meg kellene erősítenie a közös fellépést a fontosabb kérdésekben, mint a külső határvédelem. Az Európai Bizottság elnöke kedvező jelnek nevezte, hogy Kurz első hivatalos útja Brüsszelbe vezetett, és közölte, mint minden más esetben, az új osztrák kormányt is a tettei alapján fogják megítélni.
Brüsszelbe vezetett az új osztrák kancellár első külföldi útja. A Sebastian Kurz irányította Osztrák Néppárt és a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt alkotta új kormány hétfőn tette le az esküt. Kedden késő este pedig már az Európai Bizottság elnökével találkozott.
Közös sajtótájékoztatójukon Jean-Claude Juncker kijelentette: a tettei alapján ítéli meg az osztrák kormányt, ahogy a többi országot is.
„Ez nem csalódás kérdése, vagy hogy örülök-e, vagy szomorkodom. Ennek a kormánynak világosan Európa-párti az álláspontja. Ez az, ami igazán fontos nekem, és minden osztrák miniszterrel a lehető legjobban együtt fogunk dolgozni, ahogy Görögországban Ciprasz szélsőjobboldali koalíciós partnerével, a bolgár és szlovén szélsőjobboldali pártokkal. Miért csináljunk ügyet Ausztriából, amikor más országok esetében szeretünk részlegesen vakok lenni? Ez egy Európa-párti kormány, és kész” – mondta Juncker.
Európa-pártiságát hangsúlyozta Kurz is, aki hozzátette, tevékenyen szeretné segíteni az illegális bevándorlás elleni fellépést, mert csak annak megállításával és a külső határok biztosításával lehet fenntartani a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszer működését.
„Ahogy korábban is mondtam, nekem az a legfontosabb, hogy mi Európa-párti ország vagyunk és a kormányunk is az. Ahogy más országokban is, olyan helyzet van nálunk, hogy koalíciót kell kötnünk. A szociáldemokraták úgy döntöttek, nem lépnek velünk szövetségre. Nem akartak kisebbségi koalíciós partnerei lenni a néppártunknak, ezért a szabadságpárttal kellett koalícióra lépnünk. Elég világos az álláspontom, én vagyok az Osztrák Néppárt vezetője, tagjai vagyunk az Európai Néppártnak, és mint a többi államban, nálunk is vannak más pártok; tudjuk, hogy a szabadságpárt európai szinten más csoport tagja, mint mi” – fejtette ki Kurz.
Egyes szakértők attól tartanak, hogy radikális fordulat következik Ausztria politikájában. Annak viszont már most látszanak a jelei, hogy a hétfői bécsi tüntetés ellenére egyáltalán nem lesz olyan széles körű elutasítás a szabadságpártot is magában tudó osztrák kormánnyal szemben, mint 17 éve, amikor koalíciós kormányt alakított az Osztrák Néppárt és a szabadságpárt. Izrael akkor még visszahívta Bécsből a nagykövetét, most viszont csak annyit közölt hétfőn, hogy bojkottálja az általa szélsőségesen jobboldalinak tartott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) minisztereit, és az izraeli vezetés csak a tárcák szakmai vezetésével tartja fenn a kapcsolatot.