Békés hangot üt meg Putyin a Nyugattal szemben
Vlagyimir Putyin normalizálni szeretné kapcsolatai a Nyugattal – ezt éppen a keleti óriás, Kína állami tévéjének mondta el. Az orosz elnök új kommunikációs üzenete a béke, kedden bécsi látogatásán is ezt bizonygatta: Moszkva nem akarja megosztani Európát, a jó viszony a célja. A NATO szerint a tettek nem ezt bizonyítják.
Vlagyimir Putyin jó kapcsolatokat szeretne ápolni a Nyugattal, és nem sértődik meg, hogy a Nyugat gazdasági szankciókkal sújtja Oroszországot. A kínai állami televíziónak adott exkluzív interjút közvetlenül Bécsbe való elutazása előtt, és ugyanazt az üzenetet kommunikálta, mint ott: Moszkva nem ellenség, viszont tiszteletet követel, és befolyási övezetéhez ragaszkodik.
„Úgy vélem, hogy Oroszországnak vagy szuverén államnak kell lennie, vagy egyáltalán nem szabad léteznie. Természetesen az orosz emberek mindig az első verziót fogják választani, nincs is más választásunk” – mondta az orosz államfő.
A gazdasági szankciókat Amerika kezdeményezésére a Krím-félsziget 2014-es megszállása és az ott lebonyolított népszavazás után léptették életbe Oroszország megbüntetésére. Az intézkedés nagy kárt okozott az orosz gazdaságnak, amit ugyan Moszkva nem ismer el, de diplomáciai békülő hadjárat azt mutatja, mindent követ megmozgat annak feloldására.
„Mi pontosan tudjuk, hogy a büntetőintézkedések segítségével azok kiötlői és végrehajtói egyetlen célt akarnak elérni: megfúrni az orosz fejlődést” – tette hozzá Putyin.
Az újraválasztott orosz elnök első európai uniós útja Ausztriába vezetett. Az osztrák kormány hajlandónak mutatkozik a szankciók feloldására. Putyin Bécsben sietett hangoztatni, hogy a szankciók Európának is fájnak. A kínai tévének pedig azt nyilatkozta: normalizálni akarja kapcsolatait Európával, és nem igaz a vád, miszerint az EU megosztására törekszik.
Az elmúlt években azonban jól dokumentálható jelei voltak ennek ellenkezőjének, a légtérsértésektől a kiberháborún át a politikai manipulációig. A NATO európai erőinek megerősítésére készül a növekvő orosz fenyegetés miatt.
„A készenléti képességek javítása azt jelenti, hogy 2020-ig 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó legyen bevethető 30 napon belül, vagy akár ennél rövidebb idő alatt” – mondta Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár.
A csapaterősítésről a NATO vezetői júliusi brüsszeli csúcstalálkozójukon fognak dönteni.
