Újult erővel vették kezdetüket a libanoni tüntetések
Egyszerre sújtja a koronavírus-járvány és a pénzügyi válság Libanont. A közel-keleti országban ismét tüntetéseket tartottak a kijárási korlátozások ellenére. A csődbe jutott gazdaság, a libanoni font gyors értékvesztése és a magas megélhetési költségek miatt a kormány képtelen kezelni a társadalmi elégedetlenséget.
A kijárási korlátozásokkal dacoló, szájmaszkot sem viselő tüntetők gumiabroncsokat égettek és eltorlaszolták a Bejrútot az ország északi részével összekötő főutat, azt skandálva, hogy „Forradalom, forradalom!”.
A biztonsági erőkkel történt rövid dulakodást követően ismét szabadon járható volt az útvonal.
Az ország fizetőeszköze, a már korábban is gyenge lábakon álló libanoni font a koronavírus-járvány kitörése óta nagyot zuhant. Az ország március elején, immár nem első alkalommal, fizetésképtelenséget jelentett.
Az IMF, a Nemzetközi Valutaalap elemzése szerint az idén 12 százalékos lehet a gazdasági visszaesés. A súlyos helyzet a mindennapokban már most is érezhető.
Az 1975-től 1990-ig tartó polgárháború óta a legsúlyosabb gazdasági válságát élő közel-keleti országban októberben kezdődtek tüntetések a korrupció és a megszorítások miatt, aminek következtében lemondott a miniszterelnök.
Három hónap belpolitikai válság után a Hezbollah radikális síita szervezet támogatásával januárban új, túlnyomórészt szakértőkből álló kormány alakult.
A világjárvány miatt hetekig nem voltak tiltakozások, április eleje óta azonban újult erővel ismét kezdetét vették a kormányellenes megmozdulások.
HírTV
