Döntött az uniós bíróság: elmarasztaló ítélet a CEU ügyében
Az uniós joggal összeegyeztethetetlenek találta az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága kedden azokat a feltételeket, amelyeket az Országgyűlés a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének magyarországi gyakorlásához szabott.
Brüsszelből Zöldhegyi Katalin tudósította a Hír TV nézőit. A bejelentkezésben elhangzott, hogy az Európai Bíróság döntésében egyrészt kimondta, hogy az európai joggal ellentétes volt az a feltétel, amelyet Magyarország támasztott azon felsőoktatási intézményekkel szemben, amelyek székhelye nem Európában volt, és ellentétesnek találta, hogy ezen egyetemeknek előzetesen működési engedélyt kellett volna kérniük a magyar hatóságoktól.
Zöldhegyi Katalin kitért arra is, hogy ítélet kimondja, hogy ez a szolgáltatások szabad nyújtásáról szóló nemzetközi egyezménnyel ellentétes, továbbá azt, hogy Magyarország tényleges oktatási tevékenységhez kötötte a külföldi egyetemek magyarországi tevékenységét.
Az Európai Bíróság döntése végleges, fellebbezésnek helye nincs: Magyarországnak végre kell hajtania az ítéletet, meg kell semmisítenie a felsőoktatási törvény 2017-es módosítását.
Elmarasztaló ítélet a CEU ügyében
Sérti az uniós jogot a magyar felsőoktatási törvény módosítása, közismertebb nevén a Lex CEU – mondta ki keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága (EUB). A luxemburgi székhelyű testület ezzel megerősítette Juliane Kokottnak, az EUB főtanácsnokának márciusi véleményét, amely megállapította: Magyarországnak egyenlő feltételeket kellene teremtenie a nemzeti és nemzetközi felsőoktatási intézmények között, mert sem a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményben foglaltakkal, sem az azt magában foglaló EU-s joganyaggal nem összeegyeztethető a 2017-es törvénymódosítás.
Az Európai Unió Bíróságának ítéletei kötelezők az uniós tagállamokra nézve.
Mint azt az ítélet kedd reggel közzétett szövegében írják,
- mivel Magyarország a külföldi felsőoktatási intézmények által Magyarországon való gyakorlását az érintett intézmény székhelye szerinti harmadik állam közötti nemzetközi szerződés fennállására vonatkozó feltételhez köti, nem teljesítette a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) alapján a nemzeti elbánás tekintetében vállalt kötelezettségeit.
- A követelmény továbbá sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket.
- A kormány és a CEU részéről egyelőre nem véleményezték a kedd reggeli ítéletet
Emlékezetes: a márciusi főtanácsnoki indítvány után a Fidesz azt kommunikálta, hogy
a felsőoktatási törvény senkit sem diszkriminál, annak hazánkban egyedül a Soros György által alapított egyetem nem tudott megfelelni.
– A Közép-európai Egyetem (CEU) továbbra is működik Budapesten, jelenleg is ad ki diplomákat és hirdet felvételt – mondta akkor Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. A CEU részéről üdvözölték az indítványt, ám mint azt közleményükben tudatták, a Lex CEU visszavonásáig Bécsben folytatják az amerikai akkreditációhoz kötődő oktatási tevékenységüket.
Ismert az is, hogy a nemzetközi politikai életben is port vert fel a Soros-egyetem ügye: az Egyesült Államok külügyminisztériuma csalódottságát fejezte ki a döntés miatt,
az EU-ban pedig a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a részéről féltették a CEU-t.
A magyar kormány berkeiből mindkét esetben félreértésen alapuló kritikákról beszéltek.
Magyar Nemzet
