Felrúgták az egyezményt a harcoló felek Hegyi-Karabahban
Többen életüket vesztették, sokan pedig megsebesültek Hegyi-Karabahban, miután az azeriek és az örmények is felrúgták a múlt hét végén meghirdetett tűzszünetet. A vitatott hovatartozású kaukázusi térségben mindkét fél több katonai akciót hajtott végre. Az orosz közvetítéssel elfogadott fegyvernyugvás célja a hadifoglyok és háborús halottak cseréje volt, amelyben bevonták a Vöröskeresztet is. Azerbajdzsán és Örményország között szeptember végén újultak ki a harcok, mert mindkét ország birtokolni akarja térséget.
Már hétfőn fenntartásokkal nyilatkozott a kaukázusi harcokkal kapcsolatban az örmény külügyminiszter, miután orosz kollégájával folytatott tárgyalást Moszkvában.
A tárcavezető elfogadta a Kreml által indítványozott fegyvernyugvási egyezményt, de attól tartott, hogy az azeri féllel kötött, hadifoglyok és háborús halottak cseréjéről szóló megállapodás rövid életű lesz.
Jereván küldötte amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy Törökország nyíltan Baku oldalára állt a Hegyi-Karabah birtoklásáért folytatott összecsapásokban.
A politikus nem tévedett. A tűzszünet tiszavirág életű volt, és alig egy napig volt érvényben. A vitatott hovatartozású térségben a hét elején ismét megszólaltak a fegyverek, és a szemben álló felek szárazföldi akciókat indítottak egymás ellen.
Azerbajdzsán és Örményország egyaránt arról számolt be, hogy a támadásokban többen életüket vesztették, sokan pedig megsebesültek. Baku és Jereván egyaránt több száz áldozatról adott hírt, köztük sok civilről.
A posztszovjet államok között szeptember 27-én újultak ki a harcok, mert mindkét ország birtokolni akarja a többségében örmények lakta, de önállóságra törekedő Hegyi-Karabahot.
A térség hovatartozása 1988 óta nyílt vita tárgyát képezi a 2 ország között. S bár a kaukázusi régió 1994-ben elszakadt Azerbajdzsántól, és kikiáltotta függetlenségét, azt egyik állam sem ismeri el.
Hír TV
