A szövegben nem szerepel sem az iszlamista szeparatizmus kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor október 2-án tartott beszédében bemutatta a javaslatot, s a vallás és egyház szétválasztását jelentő szekularizáció fogalma sem. A törvénytervezet a "köztársaság elveinek megerősítését" célozza annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.
A köztársasági elnök beszéde, amelyben az iszlám válságáról beszélt, heves reakciókat váltott ki a muzulmán világban, és elmélyítette a diplomáciai konfliktust Franciaország és Törökország között.
A tervezet létrehozza az internetes gyűlöletkeltés szabálysértését, és külön szankciókat vezet be a hivatalos személyek és a képviselők elleni fenyegetések, erőszak, megfélemlítés büntetésére.
A javaslat megerősíti a világnézeti semlegesség elvét minden közszolgálati dolgozó számára, így például az állami vasúttársaság, az SNCF vagy a reptéri alkalmazottaknak is.
"Mindenki, aki azt a mérget terjeszti, amit az internetes gyűlöletkeltés jelent, sürgős eljárás keretében azonnal büntetőbíróság elé kerül" - mondta szerdán Éric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter az RTL rádióban.
A szöveg bevezet egy új szabálysértést:
mások életének veszélyeztetése a magánéletére, családjára vagy munkájára vonatkozó olyan információk terjesztése által, amelyek alapján az illető azonosítható vagy térben behatárolható.
Ez a javaslat azért került bele a tervezetbe, mert október 16-án egy csecsen iszlamista Párizs közelében az utcán elvágta a torkát Samuel Paty történelemtanárnak, aki a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed prófétát gúnyoló karikatúrákat. A merénylő nem ismerte az áldozatát, akinek a nevét és a középiskola címét, ahol tanított, az egyik tanítványának az apja és annak iszlamista prédikátor ismerőse tette közzé a Facebookon.
A törvényalkotók indoklásukban úgy vélik, hogy
"a radikális iszlámmal és minden szeparatizmussal szemben ki kell jelenteni, hogy a jelenlegi jogi fegyvereink részben hatástalanok".
A szöveg szavatolja "a vallásgyakorlás feltételeinek átláthatóságát" az állam és egyház szétválasztását kimondó 1905-ös törvény módosításával, a kulturális egyesületek finanszírozását illetően, a jobb átláthatóság érdekében.
Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie "a köztársaság értékei és elvei mellett". A 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése. Ahogy annak a "puccsellenes" intézkedésnek is, amely azt kívánja megakadályozni, hogy szélsőségesek vonjanak ellenőrzés alá egy mecsetet. Ezért
az egyik cikkely megtiltja azon imahelyek látogatását, amelyeket terrorcselekményekre, diszkriminációra, gyűlöletre vagy erőszakra való buzdítás miatt elítéltek.
Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és 3 éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást, amely alól csak a gyermek vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon.
Az olyan alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyeknek nem kötelező a közoktatási programot követniük, és "kihágások" esetén elrendelheti egy adott intézmény azonnali bezárását.
A törvény büntetni fogja a szüzességi igazolást kiállító orvokat, és megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is.
A tervezetet december 9-i ülésén vitatja meg a kormány, és jövő év januárjában kerülhet a parlament elé.
MTI
