Miután Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, az EU, az Egyesült Államok és számos más ország többkörös, mélyreható szankciókat léptetett életbe, ezek bővítése máig folyamatban van. Bár ez a fegyver súlyos csapást mért az orosz gazdaságra, úgy tűnik, hogy a Kreml sikeres védelmet épített fel a szankciós nyomás ellen, és még a brutális háború mellett is képes lehet a növekedésre.
Az Oroszország elleni szankciók eredeti célja, mint sok más ország esetében, a megfélemlítés volt. A modern, szorosan összekapcsolt világban, ahol a nemzetközi kereskedelem egymástól függővé teszi a gazdaságokat, a szankciók az érintett személyeken és vállalatokon keresztül katasztrofális károkat okozhat egy országnak, és veszélyesebbek lehetnek, mint bármiféle fizikai fegyver.
Az ukrajnai invázió óta Oroszország ellen közel 18 ezer szankciót vezettek be a nyugati szövetségesek, a háború vége azonban továbbra sincs a láthatáron, és az orosz gazdaság sem dőlt össze.
Oroszország vitathatatlanul tört az élre
Az oroszok jóval megelőzik a második legszankcionáltabb országot, Iránt, amely ellen az Egyesült Államok és szövetségesei közel 4700 ilyen tilalmat vezettek be a hetvenes évek vége óta, amikor az ország élére egy iszlám fundamentalista kormány került, a forradalmárok pedig lerohanták az amerikai nagykövetséget. Azonban az évtizedek óta blokád alatt álló ország sem tört meg, a lista legtöbb szereplőjéhez hasonlóan, akik a gazdasági visszaesés ellenére talpon tudtak maradni.
Bár a szankciók kudarcai közismertek, ez nem jelenti azt, hogy az eszköz nem hatékony – sőt, a történelem során többször is sikeres volt a nagyhatalmak és kisebb országok kezében is. Az Egyesült Államok ráadásul ennek a technikának az egyik mestere, a múlt században India, Dél-Korea, Hollandia és egy tucat másik nemzet ellen sikeresen bevetette a fegyvert, rövid idő alatt komoly eredményeket ért el.
Oroszország azonban nem kényszerült térdre, az ukrajnai háború nem ért véget, a szankciók pedig látszólag többet ártottak a felhasználóiknak, mint a célpontnak: az európai energiaválság hatásait például máig érezni lehet, és a tél közeledtével annak keserű emlékei újra a felszínre törnek.
A teljes cikket a VG.hu-n olvashatják.
