Orbán Viktor: Európa elvesztette önrendelkezési képességét + videó
Európa elvesztette önrendelkezési képességét, nem tudja meghatározni, hogy mik a céljai, nem tudja felismerni, hogy milyen eszközöket kell alkalmazni céljainak elérésére – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Zürichben, a Weltwoche nevű rangos svájci konzervatív hetilap jubileumi ünnepségén tartott átfogó politikai beszédében.
Orbán Viktor kormányfő a Weltwoche 90. születésnapján tartott zürichi beszéde elején felidézte, hogy két magyar tudós kapott Nobel-díjat a mögöttünk hagyott időszakban.
Itt most egy Helmuth Kohlnak, vagy Adenauernak kéne beszélni, ezért tisztázzuk, hogyan kerülök ide.
A progresszív liberális uralkodik ma Európában, és ezért is fontos, hogy vannak még konzervatív helyek és újságok Európában, egy ilyen hely Svájc és a Weltwoche is is - tette hozzá. Orbán Viktor rámutatott arra, hogy létezik egy svájci-magyar barátság, és kapcsolat is, és ennek a csúcspontja az volt, amikor Svájc befogadta az 1956-os menekülteket.
Mind a svájci, mind a magyar nép számára kiemelten fontos a szabadság, és szabadságszerető nép.
Orbán Viktor elmondta, hogy a svájci nemzet is a vérszerződéshez hasonló módon szerveződött eggyé, hasonlóan a magyarhoz.
30 ezer magyar családnak adnak kenyeret a svájci cégek
A kormányfő rámutatott arra, hogy a svájci cégek Magyarországon 30 ezer családnak adnak kenyeret, és ez is a szoros kapcsolatot bizonyítja.
Van egy sajátos nézőpontom Európáról, mivel amikor elkezdtem a politizálást még Kohl, Chirach és Blair voltak a vezetők - mondta a kormányfő.
Svájc egyik problémája is az Európai Unió, mert bár nem tagjai a közösségnek, de a döntések hatással vannak az alpesi országra is.
Európa ma nem ura önmagának - mutatott rá a miniszterelnök, mivel az unió gazdasági súlya folyamatosan csökken. A bővítéssel láthatóan nem tud a közösség megbirkózni - tette hozzá.
Európa elvesztette az önrendelkezési képességét.
Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy Európa a két világháborúval vesztette el a fontos szerepét a világban, mivel ez a belső polgárháború véglegesen meggyengítette. A kormányfő elmondta, hogy a második világháború után természetesen nem lehet összehasonlítani az amerikai és a szovjet megszállás alá került részeket. Szólt arról is, hogy Európa nyugati fele nem másolta le az angolszász modellt, hanem megalkották a kereszténydemokrata modellt.
Egy sajátos európai minőség jött létre, és a keresztény hagyomány megmaradt a gazdaságban.
Az akkori vezetők képesek voltak az európai érdekeket képviselni – tette hozzá.
Liberális-progresszív uralom van
Baj-e, hogy az amerikaiak itt maradtak 1990 után? – tette föl a kérdést Orbán Viktor. Az egész amerikai jelenlét nem okozott semmilyen problémát 1990 körül, mert mind Európában, mind az USA-ban keresztény erők voltak hatalmon.
Később azonban a progresszív liberális erők átvették az irányítást mindkét földrészen.
A mostani helyzetben azonban az látszik, hogy az amerikai térvesztés mellett értelemszerűen egy európai térvesztés zajlik – tette hozzá. A másik problémának azt nevezte a kormányfő, hogy érdekalapú külpolitika helyett értékalapú érvelés lépett, és ebben a helyzetben nagyon nehéz az érdekeket összeegyeztetni.
A progresszív-liberális elveket pedig exportálni próbálják a világ nem nyugati részébe, és ők ezt nem jó szemmel nézik.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a világban több olyan régió van, amely fontosabb Amerika számár, mint Európa, és amikor valahol konfliktus tör ki, akkor rögtön háttérbe szorul Európa.
Az erről való kérdések feltétele is lehetetlen Brüsszelben. Azt sem lehet tudni, mi lesz akkor, ha egy olyan amerikai adminisztráció érkezik, amely számára kevésbé fontos Ukrajna.
Ez az uniós intézmények legfőbb problémája
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy súlyos problémák vannak az uniós intézményrendszerrel, mivel az Európai Bizottság egy politikai testületté alakult, miközben erre nincsen felhatalmazása.
Mindez azonban nem működik, akkor ha súlyos válságok jelentkeznek, mert csak bürokratikus, és nem politikai válaszaik vannak.
Ráadásul ezek a bürokraták elkötelezett hívei a tengerentúlról importál progresszív ideológiáknak. Ez vezetett el ahhoz, hogy nincsenek erős vezetők Európában, és ki sem szabad mondani, hogy kellenének erős vezetők – tette hozzá.
Magyarországon nincs liberális hegemónia, de pluralizmus van - jegyezte meg a kormányfő. Mindezek mellett nincsenek migrációs problémák Magyarországon. Így sikerült kialakítani egy magyar modellt, ennek egyik legfőbb eleme a munkaalapú gazdaság felépítése, hogy ennek révén növekedjen a jólét – mondta a kormányfő. A magyar modell másik eleme, hogy migráció helyett a családok támogatására kívánja építeni a politikáját a kormány – tette hozzá. Rámutatott arra is a kormányfő, hogy a magyar modell nem a gendert, hanem a családokat támogatja, így került az alaptörvénybe, hogy az apa férfi, az anya nő. Orbán Viktor kijelentette, hogy a magyar modell azt is takarja, hogy
nem akarjuk, hogy a Kelet és Nyugat között újra elzárkózás legyen.
A kormányfő rámutatott arra is, hogy még a mostani nehéz helyzetben is sikerült elérni, hogy Magyarországon beruházási, foglalkoztatottsági és export-rekord volt 2022-ben és erre számítanak 2023-ban is.
Orbán Viktor szerint a komolyan foglalkozni kell azzal, hogy a jövőben az USA kivonul Európából, és erre válaszokat kell adni. Mindezek mellett a politikai vezetés rangját is vissza kell adni, valamint egy konzervatív utánpótlás kinevelése is szükséges – tette hozzá.
Nehéz szembemenni a központosító törekvésekkel
Orbán Viktor kérdésre elmondta, hogy nagyon rossz gyakorlat lett, hogy a politika és az üzleti világ között nagy az átjárás, míg a mostani magyar vezetőkre ez nem igaz.
Én 16 évet voltam ellenzékben és 16 évet kormányon.
A kormányfő kérdésre válaszolva elmondta, a francia-német tengely minél szorosabb uniót szeretne, míg a korábban a britek és a közép-európai államok voltak a blokkoló kisebbség. A britek távozásával azonban ez az egyensúly felborult – tette hozzá.
A központosító törekvésekkel szemben pedig így sokkal nehezebb szembemenni, hogy az egyik legerősebb szuverenista szövetséges távozott.
Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy 2024. július 1-től magyar elnökség lesz az unióban, és így sokkal több témát tudnak az uniós színtérre emelni. A kormányfő szerint a svájci út nem követhető, akik nincsenek benne az unióban, mert Magyarország számára az uniós piac és az uniós döntéshozatalban való részvétel nemzeti érdek.
Magyarország nem egy semleges ország, mint Svájc, pedig szeretne semleges lenni. Ennek egyik legfőbb oka, hogy nem engedheti meg Magyarország azt a luxust, hogy a NATO-n kívül legyen, mint Svájc, mert teljesen más a két ország geopolitikai és földrajzi fekvése – mondta a kormányfő.
„Egy éjszaka alatt fekete bárány lettem”
Orbán Viktor kérdésre elmondta, hogy a nem-keresztény országokból érkező migráció esetében volt a legnagyobb összeütközése Németországgal 2015-ben.
Angela Merkel azt mondta, hogy a migráció jó dolog, és meg tudják oldani. Ezzel szemben én azt mondtam, hogy a migráció túl nagy kockázattal jár. A németek azt szerették volna, hogy mindenki vállaljon felelősséget a migránsokért, mert ez egy közös európai ügy, míg én azt mondtam, hogy minden egyes ország belügye, hogy kivel akar együtt élni, de a befogadást ne kényszerítsék másokra. Egy éjszaka alatt fekete bárány lettem.
A kormányfő rámutatott arra is, hogy Magyarország azzal, hogy kerítést épített, és erős határvédelmet alakított ki azzal, nemcsak Magyarországot, hanem a schengeni övezetet, és Németországot is védi. Orbán Viktor szerint a problémákat nem importálni kell Európába, hanem az adott helyen kell azt megoldani.
A miniszterelnök a migránsok integrációjáról azt mondta, hogy azokat nem szabad összekeverni a vendégmunkásokkal, mert az utóbbi esetében szigorú szabályokra van szükség. Orbán Viktor szerint egy erős, és vonzó keresztény kultúrára lenne szükség, hogy a más civilizációkból érkezőket, az erős muszlim háttérrel rendelkezőket sikerese integrálja a kontinens. Mostanra pedig a sikertelen integráció miatt párhuzamos társadalmak alakultak ki, és ez egy veszélyes helyzet – tette hozzá.
Orbán Viktor: Ez mélyen zavar
Orbán Viktor kérdésre elmondta, hogy nemcsak ő, hanem több más európai vezető is tárgyal Oroszországgal és Kínával.
Az USA jelentősen növelte az orosz urán vásárlását. Mélyen zavar a nyugati vezetők hipokrita magatartása ebben az ügyben.
Oroszországgal kapcsolatban közölte, hogy az ottani politikai rendszer teljesen más, mint az európai, és csak akkor lehet megérteni őket, és együttműködni velük, ha alaposan figyelünk erre a működésre. A kormányfő közölte, hogy teljesen egyértelmű, hogy Ukrajna megtámadása sérti a nemzetközi jogot, de a legfőbb dolog, hogy erre milyen választ adunk.
A korábbi krími válság esetén a legfőbb cél az volt, hogy lokalizálják a konfliktust, míg most folyamatosan globalizálják azt.
Megbukott a nyugati stratégia
Az a nyugati stratégia, hogy az ukránok harcolnak és nyernek, majd pedig az orosz vezetés megbukik, az nem valósult meg - ismertette Orbán Viktor. Most pedig nincsen elképzelés arról, hogyan tovább.
Az A-terv megbukott, most pedig egy B-tervre lenne szükség.
Nem fogjuk támogatni a korábbi stratégiát, ami már egyszer nem jött be, így nem fogjuk támogatni Ukrajnát mindenféle terv nélkül - mondta a kormányfő. A miniszterelnök szerint persze egyes országok dönthetnek úgy, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, de ez nem történhet meg uniós szinten, amíg nincsenek konkrét stratégiák. Kiemelte, hogy mivel több mint 100 ezer magyar él Kárpátalján, azért elsőrendű magyar érdek a fegyverszünet.
Svájci tárgyalások
A miniszterelnök kedden Bernben tárgyalt Alain Bersettel, Svájc szövetségi elnökével és Ignazio Cassis svájci külügyminiszterrel. A tárgyalásokon a magyar-svájci kétoldalú kapcsolatokról, a gazdasági együttműködésről és a jövő évi magyar EU-elnökségi tervekről volt szó. Áttekintették ezen kívül a nemzetközi biztonsági kihívásokat és a háborús válságövezetek - Ukrajna, Közel-Kelet - helyzetét is.
Szintén kedden Orbán Viktor találkozott a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) korábbi elnökével, Joseph Blatterrel. A miniszterelnök és a sportvezető kötetlen beszélgetést folytatott „közös szenvedélyük", a labdarúgás helyzetéről és legutóbbi eseményeiről.
