Virágkoszorú, összenőtt szemöldök, színes mexikói ruhák: Frida Kahlo arca ma már szinte ugyanolyan ikonikus, mint festményei. A művésznő életét végigkísérte a fizikai szenvedés, több mint 30 műtéten esett át, mégis alkotott. Festményei sokszor saját testi és lelki vívódásait mutatják be kendőzetlen őszinteséggel.
Kahlo fiatalkori közlekedési balesete után hosszú időt ágyhoz kötve töltött, mintegy 200 festményt, vázlatot és rajzot, főként önarcképet alkotott meg, amelyekben szerencsétlen sorsa mögötti szenvedéssel teli életét merész színekkel és szimbolikus erővel teli művekkel közvetíti a világ felé.
1954-ben bekövetkezett halála után nemzetközi hírnevet szerzett, az 1970-es évektől pedig feminista ikonná vált.
A Frida: egy ikon születése című kiállítás a látogatóknak bemutatja a művésznő néhány híres önarcképét, valamint azoknak a művészeknek a műveit, akikre az évek során hatással volt. A kiállítás június 25-én nyílik meg és januárig lesz látható a londoni Tate Modern-ben. A kiállításon bemutatott egyéb művészek alkotásai között szerepel Carmen Lomas Garza Oltár Frida Kalho számára című installációja, egy hagyományos ofrenda – vagyis mexikói oltár –, amelyet a Halottak Napján az elhunyt rokonok tiszteletére állítanak fel. Az oltáron felajánlások, valamint Kahlo képe és egy Lomas Garza által készített különleges doboz található.
Frida Kahlo ma már jóval több, mint festő. Arca pólókon, táskákon és plakátokon jelenik meg világszerte. Sokak számára a női önrendelkezés, az önelfogadás és a kitartás szimbóluma lett.
