Leginkább a tagállami szuverenitás védelme nyilvánul meg abban a döntésben, hogy a német alkotmánybíróság egy ítéletében szembeszegült az Európai Unió Bíróságával Szánthó Miklós közlése szerint. Az uniós jog és a tagállami jog ütközése régóta téma az Európai unión belül, a szuverenitásvitákban leginkább az uniós jog és a tagállami alkotmányok ütközése szokott kicsúcsosodni.
Velkovics Vilmos felvetésére, ha a német alkotmánybíróság megteheti, hogy felülbírálja az uniós bíróság döntését, akkor megtehetné azt a magyar taláros testület is például a tranzitzónák ügyében, Szánthó Miklós felhívta rá a figyelmet, a német alkotmánybíróság azt mondta ki, ha a hatáskört túllépő uniós aktus történik, akkor az alkotmánybíróság, a bíróság, a közigazgatási szerv kifejezetten arra köteles, hogy ne hajtsa végre az uniós döntést, ilyenkor pontosan az az alkotmányos kötelezettség, hogy ne engedelmeskedjen a tagállami szerv az uniós bíróság döntésének.
A német Ab döntése annyit tesz, hogy ha az Európai Unió bármelyik szerve szuverenitást sértő döntést hoz, tehát a hatáskör túllépésével megsérti egy tagállam szuverenitását, olyan ügyben hoz döntést, ami nem az ő kompetenciája lenne, akkor az ilyen döntést a tagállami szerv, bíróság nemcsak, hogy figyelmen kívül hagyhatja, hanem alkotmányos kötelezettsége, hogy ne vegyen részt a végrehajtásában
– foglalta össze Szánthó Miklós.
A tranzitzónás döntéssel kapcsán az Alapjogokért Központ igazgatója rámutatott, ha a német pénzügyi érdekek védelme miatt a német alkotmánybíróság így dönthetett, akkor azt is ki lehet mondani, hogy egy emberi jogi fundamentalista megfontolásból hozott migrációs, menekültügyi döntést, ami hatással lehet egy tagállamnak a lakossági összetételére, a lakosság összetétele révén a szuverenitásra is, ugyancsak figyelmen kívül lehet hagyni.
Közlése szerint pont ebből táplálkozik kritikusok félelme, akik nem elégedettek a német testületi döntéssel.
Ha szuverenitást sértő döntésről van szó, bármit mondhat Luxemburg, bármit mondhat Brüsszel, a döntési kompetencia továbbra is a tagállam kezében van
– fűzte hozzá.
Szánthó Miklós arra is felhívta a figyelmet, ha valóban olyan unióban szeretnénk élni, ami hűen követi azt, hogy „egység a sokféleségben”, ami tiszteletben tartja a nemzeti identitást, ami tiszteletben tartja az alkotmányos identitást és szuverenitást, akkor ebből a szempontból a német alkotmánybíróság döntése nagyon jó volt, mert azt rögzíti, hogy hol vannak a korlátjai az uniós döntéshozatalnak.
Akik, egy európai egyesült államokat egy föderatív struktúrát szeretnének létrehozni a kontinensen, számukra egy nagyon fájdalmas döntés született, mert az egész európai egyesült államok gondolata arra épül, hogy értelemszerűen az uniós jognak kell elsődlegesnek lennie és az akár a tagállami alkotmányokat is felülírhatja. A magam részéről egy olyan unióban szeretnék élni, amely nem szerelmes önmagába
– fűzte hozzá.
Teljes beszélgetés:
HírTV
KAPCSOLÓDÓ:
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegeti Németországot
Továbbiak a témában
Szanyi Tibor: Nem találtunk a történelemben olyan korszakot, ami szociális értelemben milliókat emelt fel
Deutsch Tamás: Gyalázatos módon nekitámadt az Európai Bizottság a lengyeleknek
