A 19. század végéig a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom alatt, számos nagyobb szikla sorakozott a hegy lábánál, amiknek mintegy folytatása volt a mederben az Ínség-szikla. 1898-1899 között a Szent Gellért rakpart kiépítésekor a felsőbb sziklákat felrobbantották. A vízből kiemelkedő szirtek eltűntek. A Szabadság híd budai pillére részben egy hasonló kőszirtre épült.
A 2000-es évek elején az M4-es metróvonal előkészítő munkálatainak keretében vízi szeizmikus méréseket végeztek a Szabadság híd környéki mederszakasz pontos feltérképezésére. Az eredmények világosan mutatták, hogy az Ínség-szikla tömbje lefelé lassan elmélyülve folytatódik a folyásirányban jóval a hídon túl is. Mivel az Ínség-szikla felett folyó Duna a szikla után lesüllyedve mélyen kimosta a folyómedret, ezért a metróalagút fúrása során sziklákat kellett helyezni a folyómeder aljára, nehogy a túlnyomás alatt dolgozó fúrófejek kirobbantsák az épülő alagút tetejét.
Továbbiak a témában
Az illúzió ára: amikor a 70%-os kedvezmény valójában ráfizetés – A Radar útmutatója a tudatos vásárláshoz + videó
Az Utolsó vacsora a Tháliában: kortárs feszültségek a színpadon, a Radar a kulisszák mögött + videó
