Harc az IÁ ellen: ezt kellene csinálniuk a magyar katonáknak
150 fős katonai misszióval járulna hozzá a kormány az Iszlám állam elleni harchoz. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az Országgyűlésnek el kellene fogadnia a kormány előterjesztését a magyar beavatkozásról az Iszlám Állam ellen, mert hazánknak a nyugati értékközösséghez való tartozásából fakadó kötelezettsége, hogy részt vegyen a nemzetközi koalícióban. Az ellenzéki pártok még nem döntöttek a támogatásról.
Egy iszlamista fegyveres fotója és a „Szeretem az Iszlám Államot” felirat volt látható a Bács-Kiskun megyei Zsana község honlapján kedden este. Az önkormányzat oldalát a magát Marokkói Farkasnak nevező hekker törte fel.
A magyar kormány előterjesztése alapján 150 katonát küldenénk Irakba, az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi erőkhöz. „Megtörtént a Honvéd vezérkar katonai szakmai szemrevételezése abban a térségben, ahol az Iszlám Állam ellen harcoló kontingens erőfeszítéseihez a kormány szándékai szerint Magyarország katonákkal járulna hozzá” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A politikus tájékoztatása szerint a magyar katonáknak az iraki erbíli repülőtér védelmében kellene részt venniük, és a kiképzők mozgását kellene biztosítaniuk. „A 150 fős kereten belül marad a misszió hiszen a helyszínen szolgálatot teljesítő magyar kontingens összesen 110 főből állna, ennek egy részét a kontingens parancsnoksága, egy részét pedig a lövészszázad fogja jelenteni, emellett pedig minden vezetési ponton jelen leszünk, ami 6 vezető tiszt munkáját jelenti” – mondta a küldetés kapcsán. 30 katona Magyarországon maradna készenlétben. A tárcavezető hozzátette, hogy a misszió költsége a tervezett 20 milliárd forinton belül marad.
A külügyi és a honvédelmi bizottság tagjai zárt ülésen tanácskoztak az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalásról. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke politikai és erkölcsi kötelességnek nevezte a katonai részvételt. „A határozott fellépés Európa és Magyarország hosszú távú biztonsága szempontjából is nélkülözhetetlen. Nem elegendő a belbiztonsági intézkedéseket fokoznia Európának és Magyarországnak, hanem kifejezetten fontos a nemzetközi biztonsági helyzet gyökeres megváltoztatása” – fogalmazott a fideszes politikus.
Az ellenzéki pártok közül a DK már korábban jelezte, hogy támogatja a szerepvállalást. A többi ellenzéki párt még nem döntött.
„A felkészüléssel és a kockázatokkal kapcsolatos ügyben megfelelően tájékozódom, és számomra nagyon fontos, hogy ebben az ügyben az Országgyűlés ellenőrző szerepe fennmaradjon” – mondta Szelényi Zsuzsa, független országgyűlési képviselő.
A szocialisták szerint a kormány így akarja nyugati szövetségesei felé külpolitikai mozgásterét bővíteni. Mesterházy Attila érthetetlennek nevezte, hogy Magyarország miért tett ilyen jelentős felajánlást. „Az MSZP egy módosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely pont arról szól, hogy ne 150 katonával vegyünk részt – ami nagyon jelentős felajánlás Magyarország részéről –, hanem az úgynevezett harmadik kategóriában növeljük a szerepvállalásunkat, ez mindenféleképpen adekvátabb lenne ebben a helyzetben” – vélekedett a szocialista országgyűlési képviselő.
A Jobbik nem támogatja a javaslatot. Gyöngyösi Márton szerint a fellépésről szóló döntés elhamarkodottan hozta meg a kormány. „Meg kell válogatni azokat az eszközöket, amelyekkel Magyarország hatékonyan szembenézhet a veszéllyel. Jelenleg a humanitárius segítségnyújtással képes a leghathatósabban hozzájárulni az Iszlám Állam elleni fellépéshez” – mondta a külügyi bizottság alelnöke.
A kormány javaslatáról várhatóan jövő héten szavaz az Országgyűlés, a döntés kétharmados.
