Annyi az agglomerációs BKV-járatoknak
Nem finanszírozza tovább az agglomerációs közlekedést a főváros, az érintett településeknek az államtól kell pénzt kérniük a szolgáltatás fedezetére. Tarlós István nem fogadta el azt a múlt héten megszavazott törvénymódosítást, amely a kerületek iparűzési adóbevételéből csoportosítana át a közlekedési vállalatnak, mivel az több mint 20 milliárdos hiányt okozna Budapest költségvetésének. A főváros és a kormány egyeztetése a BKV helyzetéről várhatóan jövőre folytatódik.
„A HÉV-ek a város határáig fognak járni, aztán az állam fizesse ki a többit az agglomerációnak.” Még novemberben adott ultimátumot a kormánynak Tarlós István, miután kiderült, 2018-ig fokozatosan 12 milliárd forintot vonnak el az amúgy is veszteséges BKV-tól. A főpolgármester akkor azt mondta: ha nem kapnak elegendő állami támogatást, az évi 11 milliárdos költséggel járó agglomerációs járatokat szüntetik meg először.
A főpolgármester levélben is megírta a miniszterelnöknek, állami forrás nélkül dugódíjat, illetve regisztrációs díjat kell bevezetni és árat kell emelni.
„A módosításokban foglaltak nem azt tartalmazzák, amit én kezdeményeztem.” Ahogy a kormánnyal való egyezkedés, úgy a bejelentés sem ment zökkenőmentesen. Tarlós István két nappal karácsony előtt sajtónyilatkozatban próbálta elmondani, hogy végleg kiszáll a főváros az agglomerációs közlekedés finanszírozásából, amikor többször is ráoltották a villanyt a főpolgármesterre.
A főpolgármester végül indoklásában azt mondta: nem fogadja el azt a múlt héten elfogadott törvénymódosítást, ami a kerületek iparűzési adóbevételéből csoportosítana át a közlekedési vállalatnak. Szerinte a módosítás több mint 20 milliárdos hiányt okozna Budapest költségvetésének, amiből csak Budapest közlekedésére futja.
„A BKK és a szakminisztérium közötti korábbi megállapodásban foglaltak szerint a Budapest 21 szerződés alapján megfogalmazott finanszírozás nem realizálódott, és az agglomerációs önkormányzatok csak 0,6 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetéshez, így a fővárosnak a nem rá tartozó szolgáltatásból évi nettó 11 milliárd forint vesztesége képződött. Így erről a kérdésről az agglomerációs településeknek az állammal kell tárgyalnia” – jelentette ki Tarlós István.
A korábban perrel fenyegetőző gyáli polgármester ma már nem fél attól, hogy leáll a közlekedés Budapest határain túl januárban. A Pest megyei településen naponta öt buszjárat közlekedik Gyál és a budapesti Boráros tér között, de azt még nem tudja Pápai Mihály, a váltással több pénzt kell-e majd az önkormányzatnak a járatokért fizetni. „Én szerintem fog menni, mi havonta küldjük azt a pénzt, amiben mi megállapodtunk a BKK-val” – mondta a településvezető.
A gödöllői polgármester szerint települések közötti közlekedés az állam feladata, ezért az agglomerációs településeknek nincs kötelezettsége. „Bízom benne, hogy az állam lesz annyira bölcs, és ebben a kérdésben a feladatát ellátja. Persze ettől még lehet törvényeket alkotni, lehet a települések vállára plusz terheket tenni, csak annak nincs meg a finanszírozási oldala” – véli Gémesi György.
A főváros és a kormány egyeztetése a BKV helyzetéről várhatóan jövőre folytatódik.
Tarlós István sajtótájékoztatója vágatlanul:
