Fegyvert kerestek a rendőrök október 26-án Győrkös Istvánnál, amikor a 76 éves férfi gépkarabélyával lőni kezdte őket, és egyiküket meg is ölte. Győrkös a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szélsőséges szervezet vezetője volt.
A The New York Times karácsonyi száma írta meg, hogy Moszkva és a neonáci szervezet közötti kapcsolat szorosabb volt, mint korábban feltételezték, az orosz hírszerzők évente ötször jöttek Magyarországra gyakorlatozni. A cikk szerint a közös harci játékok mellett egyik céljuk az volt, hogy álhírterjesztő oldallá alakítsák át a Györkös által alapított Hídfő portált. Ez sikerült is, az oldal orosz szerverre költözött, és megkezdte a dezinformációk terjesztését.
„Tekintettel arra, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésén is szóba került, ön is biztos lehet benne, hogy vizsgálnak minden szálat a hatóságok, teszik a dolgukat. A külügyi minisztérium, ahogy ön is mondta, reagált, és ha szükséges, reagálni is fog” – jelentette ki az ügyel kapcsolatban Halász János kormánypárti országgyűlési képviselő.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a hazai sajtónak szűkszavúan nyilatkozik az orosz titkosszolgálat magyarországi tevékenységével kapcsolatban, eddig csak azt közölte, nem kaptak olyan információt, amely megalapozná, hogy diplomáciai lépéseket kezdjenek Oroszországgal szemben. A Financial Times novemberi kérdésére Szijjártó Pétert külügyminiszter pedig azt válaszolta, megvárják a hatóságok teljes beszámolóját, mielőtt diplomáciai panaszt tennének.
A nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke szerint a kormány nem tesz meg mindent a magyarok védelmében. „Nyilván ők [a titkosszolgálatok – a szerk.] végzik a maguk feladatát és teszik a maguk dolgát, azonban a politikával való érintkezés nehezíti a feladatukat. Nekik is vannak feletteseik, nekik is vannak irányító, felügyeleti szerveik. Egy kormány irányítása meghatározó a titkosszolgálatok területén is. Ezért én úgy fogalmaznék, többet tesznek a titkosszolgálatok, és kevesebbet a kormány hazánk polgári és katonai elhárítása területén” – mondta Molnár Zsolt.
Az LMP korábban parlamenti eseti bizottság létrehozását kezdeményezte az ügyben, de ezt a kormánypárti többség leszavazta.
