A szocialista politikus írásbeli kérdéssel fordult az ügyben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz. A 60 oldalas dokumentumért az állam nettó 22 millió forintot fizetett egy magáncégnek. A fejlesztési minisztérium azt válaszolta, hogy a tanulmány a szerzők írásbeli engedélye nélkül nem hozható nyilvánosságra.
A világhírű magyar találmánynak a kormány külön múzeumot szentelt volna, a kiállítás szakmai koncepcióját a 22 milliós tanulmány foglalta volna össze. A Rubik-múzeumot eredetileg idén adták volna át, de az építkezés el sem kezdődött.
„Valószínűleg rosszul kötötték meg a szerződést, hiszen általában, hogyha valakitől egy szellemi terméket, egy ötletet, javaslatot vásárol valamelyik minisztérium vagy valamelyik háttérintézménye, akkor bizony ilyenkor a szerződésben ki szokták kötni, hogy azzal, hogy megvásárolják a tanulmányt, azzal az úgynevezett szellemi tulajdonjogok is átkerülnek ahhoz, aki megrendelte a tanulmányt, tehát aki kifizette a cechet tulajdonképpen” – fejtette ki Mesterházy Attila.
