Akár több hónapba is telik, mire Magyarországon egy rákos beteg kezelést kap. Egy Hír TV-nek nyilatkozó nő például két hónapot várt CT-re, újabb kettőt pedig a kemoterápiára. „Nőtt a daganatom, mert 5,3 centi volt, aztán megnőtt 7 egész valamennyire, szóval megnőtt egész szépen” – mesélte Paragovics Jutka.
Ez az egyik ok, ami miatt Magyarország hátrébb csúszott az Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexen. A mutató szerint már csak öt európai ország egészségügyi rendszere rosszabb, mint a magyar. A kimutatást készítő svéd intézet szerint Magyarországon sokan halnak meg rákban, hosszúak a várólisták és rossz a gyógyszerellátottság. Úgy látják, radikális egészségügyi reformokra lenne szükség, a magyar kormány azonban ehelyett a menekültkérdéssel foglalkozik.
„Egy politikai pamflettel állunk szemben!” – ezzel a mondattal jellemezte a felmérést Surján László. Az Antall-kormány népjóléti minisztere szerint a hazai egészségügy helyzete folyamatosan javul. Azt ugyanakkor ő is elismerte, hogy az ágazatban változásokra van szükség: emelni kell a költségvetést, és a finanszírozást is át kell alakítani. „Az tény, hogy a magyar egészségügy nem áll jól, a magyar emberek nincsenek olyan értelemben biztonságban, hogy hosszabb ideig, vagy éljenek addig, mint az európai átlag, tehát haladni kell” – tette hozzá Surján.
A Jobbik szerint Magyarországon háttérbe szorult az egészségügy. „Miközben a milliárdosok listáján egyre előkelőbb helyezést ér el Mészáros Lőrinc, eközben európai összehasonlításban az egészségügy viszont egyre rosszabb helyezéseket ér el. Kristálytisztán látszik minden felmérésből, legyen szó az OECD-ről, legyen szó uniós összevetésekről, az elmúlt 7 évnek az egyik legnagyobb vesztese” – fejtette ki Lukács László, a párt országgyűlési képviselője.
Az egészségpolitikai szakértő szerint a problémákat nem csak a pénzhiány okozza. „Magyarországon kevesebbet költünk egészségügyre, mint az európai uniós átlag, vagy kevesebbet mint a visegrádi országok átlaga. Ezen belül is kevés az állami költések aránya, de nemcsak pénzhiányról van szó, hanem szervezésbeli hiányról és strukturális problémáról van szó, nincsen megszervezve a magyar egészségügyi ellátórendszer” – magyarázta Rékassy Balázs orvos, egészségpolitikai szakértő.
Rékassy Balázs szerint kormányokon túlmutató egészségügyi stratégiára lenne szükség.
