Humanitárius donorrá válna az Európai Unió
Új stratégiát fogadott el Szíriával kapcsolatban az EU diplomáciai szerve, az EEAS. A külügyminiszterek tanácsa által is támogatott terv értelmében az EU válna a legnagyobb humanitárius donorrá a szíriai konfliktusban, enyhítendő a migrációs nyomást. Érvényben maradnak azonban az Aszad-rezsim elleni szankciók. Kiderült az is, valóban az illegális bevándorlók beengedése-e Brüsszel célja.
A héten meghirdetett stratégia előzménye, hogy tavaly ősszel Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra hívta fel az EU-s szerveket, hogy fokozzák a szerepvállalásukat Szíriában. A konferenciáról és az új stratégiáról Lauranne Devillé, az uniós diplomáciai testület, az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) szóvivője nyilatkozott a Hírtv.hu portálnak. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy a stratégia nem jelenti azt, hogy megváltozott volna az Európai Unió hozzáállása a szíriai konfliktushoz. „Épp ellenkezőleg, a célunk az, hogy erősítsük az EU szerepvállalását Szíriában a politikai, diplomáciai és a humanitárius segítségnyújtás terén” – hangsúlyozta.
A cél a béketeremtés
A hivatalos nyilatkozatok elsősorban a békefolyamatban való európai részvételről szóltak, és Lauranne Devillé is azt mondta, „az EU fő célja, hogy Szíriában véget érjen a háború”, ami előfeltétele annak is, hogy hazamehessenek az uniós országokban befogadott menekültek.
A konferenciának szomorú aktualitást adott a kedden történt gáztámadás, amely egyúttal meg is kérdőjelezi, van-e esély rövid távon olyan békére, amelyet az EU szeretne elérni. A stratégia ugyanis célként egy egységes és demokratikus Szíria megteremtését tűzte ki, azonban az országban egyelőre a legjelentősebb erőt Bassár el-Asszad elnök rezsimje, valamint az ország északi részén élő, függetlenségre törekvő, az USA támogatását élvező kurdok képviselik.
Ha a valós esélyeket nézzük, fontosabbnak tűnik a stratégiának az a része, amely a humanitárius segítségnyújtásról szól. A szerdán elfogadott nyilatkozat szerint az EU az első számú humanitárius donorrá válik. 2011 óta az Európai Bizottság büdzséjéből mintegy 3,8 milliárd eurót (1178 milliárd forint), illetve a tagállamok további több mint 5 milliárd eurót (1550 milliárd forint) folyósítottak fordítottak különböző, elsősorban humanitárius célokra Szíriában és a szomszédos államokban. Ezt a segítségnyújtást folytatnák, idén újabb 1,275 milliárd eurót (395 milliárd forint) különít el ilyen célokra az Európai Bizottság.
Még mindig a Közel-Keleten él a menekültek nagy többsége
Nem feltétlenül önzetlen segítségnyújtásról van szó: az EU érdeke is, hogy a szír menekültek életkörülményei ne váljanak elviselhetetlenné, így az emberek ne induljanak el Európa felé. Két évvel ezelőtt szintén az volt a menekültválság közvetlen kiváltó oka, hogy – elsősorban az egyre hevesebb légi csapások miatt – hatalmas zsúfoltság alakult ki a törökországi, jordániai és libanoni menekülttáborokban, miután a menekültek egy része Európa felé vette az irányt.
Fontos tudni, hogy az ENSZ adatai szerint a 2015–16-ban Európába induló körülbelül 1 millió ember – akik közé közben sok nem szíriai bevándorló is vegyült – az összes szíriai menekülteknek igen kis része: a Szíriával szomszédos országokban még mintegy 5 millióan lehetnek, emellett még további 6 millió ember él Szíriában belső menekültként. Európában jelenleg 884 ezer olyan ember tartózkodik, akinek befogadták menedékkérelmét.
„Az Európai Bizottság célja, hogy a migrációt átfogó módon, közös európai politika szerint kezelje – fogalmazott Lauranne Devillé. – Az embercsempészek és a szabályozatlan migráció ellen fellépünk, és biztosítjuk a biztonságos és jogszerű menekülteljárást azoknak, akiknek védelemre van szükségük. Eközben a partnerországokkal együtt megszüntetnénk a szabályozatlan bevándorlás okait úgy, hogy helyben támogatjuk a veszélyeztetett embereket.”
Hozzátette, része az EU bevándorláspolitikájának az is, hogy visszaszállítsák azokat, akik nem jogosultak menekültstátusra. Erre, ahogy korábban írtuk, jogot biztosítanak a hatályos emberjogi egyezmények – egyes európai országokban például rendszeres időközönként felülvizsgálják a menekültstátust. Lauranne Devillé ezt a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányához is kapcsolódó kérdésünkre mondta el.
Tévhitek terjednek
Az uniós vezetők nyilatkozatai alapján kiderül, hogy Magyarországon rengeteg téves információ terjedt el az EU bevándorláspolitikáról, amelyeket időnként a legmagasabb tisztségviselők is elismételnek. A narratíva – amely például Orbán Viktor tavalyi ünnepi beszédében is megjelent – valahogy úgy hangzik, hogy „Brüsszel” célja nem más, mint a tagállamok lakosságának felhígítása közel-keleti bevándorlókkal, hogy ezáltal valahogy központosítsák az Európai Uniót. A friss nemzeti konzultációban elhangzik az a vád is, hogy az EU „kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat beengedjük”.
Ezzel szemben az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, Zupkó Gábor kérdésünkre már úgy fogalmazott: „az új Európai Határ- és Parti Őrség támogatja a tagállamokat külső határaik védelmében és az embercsempészek elleni fellépésben”. Ő is elmondta, hogy az uniós költségvetés több milliárd euróval járul hozzá a szír menekültek Törökországban és más, Szíriával szomszédos országokban való ellátásához, valamint hogy „az EU afrikai országokkal is partnerséget kötött annak érdekében, hogy enyhüljön a migráció a közép-mediterrán útvonalon. Ennek keretében növeli például a fejlesztési támogatásokat, hogy ez országok gazdasága, ellátó rendszerei megerősödjenek, és munkahelyet biztosítsanak az ott élőknek. A már Európába érkezett menedékkérők ellátásában épít a tagországok közti szolidaritásra, egyúttal a schengeni szabályoknak megfelelő visszatérési programot hajt végre a menedékstátusra nem jogosultak részére” – foglalta össze az EU menekültpolitikáját.
Bár a szomszédos országok komoly pénzeket kapnak az infrastruktúra építésére, magával Szíriával szemben a régi-új stratégia értelmében továbbra is érvényben maradnak az eddigi szankciók. A fegyverszállítás tilalma mellett az EU országai nem vehetnek olajat Szíriából, és nem fektethetnek be az ottani olajiparba sem. Szintén befektetési tilalom van érvényben a szíriai bankszektorral és értékpapírokkal szemben is, emellett az Aszad-kormány felségjele alatt nem szállhatnak le szállítórepülők az európai reptereken.
